Születésének 135. évfordulója alkalmából a magyar kormány 2016-ot Bartók Emlékévvé nyilvánította. Ennek tiszteletére a Szabadkai Magyar Főkonzulátus és a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) Bartók Béla Horgoson címmel emlékműsort rendezett a Brauswetter-villában, amit a horgosiak jobbára csak Órás-villaként emlegetnek, ahol 110 évvel ezelőtt, 1906. augusztus 25-től mintegy tíz napon át, a nagy magyar zeneszerző a horgosi népdalokat gyűjtötte.

Az emlékműsor a Himnusszal kezdődött, majd dr. Menyhárt Attila vezető konzul, Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke és Sors Róbert, horgosi helyi közösség tanácsának elnöke koszorút helyeztek a villa falán lévő emléktáblára.

A Szabadkai Magyar Főkonzulátus jóvoltából a rendezvényen bemutatták a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium ebből az alkalomból összeállított, Mikrokozmosz – Bevezetés Bartók Béla világába című kiállítását, amelyet dr. Menyhárt Attila nyitott meg.

„A Bartók Emlékév keretében szerte a világban tartanak rendezvényeket, ennek része a horgosi emlékműsor is. Amikor hírét vettük, hogy nagy zeneszerzőnk ebben a faluban is megfordult, örömmel csatlakoztunk a kezdeményezéshez, hogy hozzuk ide az emlékkiállítást, tiszteljük meg vele ezt az emlékhelyet, azt a tényt, hogy Bartók Béla itt járt, hogy itt is gyűjtötte a népdalokat, és itt is hozzátett ahhoz a hatalmas életműhöz, amit maga után hagyott. Részünkről nagyon nagy köszönettel tartozunk a horgosi Halász családnak, a villa tulajdonosának, személyesen pedig Halász Györgynek, amiért évek hosszú során át saját költségén igyekezett rendbe tenni ezt a romosodó épületet, és részben már sikerült neki olyanná varázsolnia, mint amilyen száz évvel ezelőtt, Bartók ittjártakor lehetett. Köszönjük neki és a horgosiaknak, hogy ilyen szépen őrzik Bartók Béla emlékét” - nyilatkozta a vezető konzul.

Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke szerint ennek a rendezvénynek, ennek az alkalomnak arról kell szólnia, hogy a mi közösségünkkel is jobban megismertessük a Bartók-világot, a bartóki életművet.

„Ez az életmű ehhez a tájhoz, ehhez a vidékhez is kötődik. Az Órás-villa teraszán éppen ezt a szellemet, a hely szellemét érezzük. Azt a Bartók életműben megfogalmazott üzenetet, azt a disszonanciát, ami a mai világot jellemzi. Azt, hogy néhány kilométerre innen van a határ, aztán a Kamarás-erdő elpusztult világát, a menekültkérdést és mindazt, ami itt körülvesz bennünket, azt, hogy ebből hogyan tudjuk mi, itt, ma a kiállítással, a megemlékezéssel megtalálni a lelkünkben azt a harmóniát, amit a Bartók-zene a maga disszonanciájával tud teremteni. Azt hiszem nagyon fontos, hogy a számunkra jelentős kultikus helyeket megtaláljuk. Bartóknak a kultikus emlékét mi itt a népdalgyűjtésén keresztül éljük meg, hiszen a mi népdalaink általa kerültek be egyrészt az egyetemes magyar népdalkincsbe, másrészt abba a világba, amit mi magunk is népzenének, népdalkincsnek nevezünk” - hallottuk az MNT elnökétől.

Bartók horgosi látogatásának részleteiről Péter László szegedi nyugalmazott egyetemi tanár tartott hosszabb lélegzetvételű előadást, majd Nagygyörgy Zoltán horgosi helytörténész szólt azokról az általa felkutatott, megcáfolhatatlan adatokról, amelyek Bartók horgosi tartózkodásához kötődnek.

„Bartók Béla 1906. augusztus 25-én Gyula irányából érkezett meg a szegedi Rókusi-pályaudvarra, ahol azonnal felszállt a Szabadkára tartó vonatra, amelyről a kamrási kis megállón szállt le, azon, amelyet sajnos 2-3 évvel ezelőtt elbontottak. A mai horgosi vasútállomáson még nem szállhatott le, mert azt csak később építették. Egyenesen Baranyai Gyuláékhoz ment, akinek fiával, Zoltánnal gyerekkori barátok voltak, és aki jól ismerte a horgosiakat. Vele jöttek el másnap ebbe a Brauswetter-villába, amelynek környékén fehérre meszelt karókkal feltámasztott, szép szőlőültetvények voltak. Ahogyan ültek a teraszon és beszélgettek, Bartók felfigyelt arra, hogy valaki énekel egy népdalt, amelyet még nem ismer. A gyönyörű női hang a Kedves édesanyám, mért szültél a világra című dalt énekelte. Bartók kérésére megkeresték az éneklő szüreti munkásnőt, aki az akkor 18 éves Szaniszló Matild volt. Tíz napos horgosi tartózkodása alatt Bartók elment a Szaniszló-házhoz, ahol még jó néhány itteni népdalt énekelt el neki a lány, más gazdaságokban tett látogatása során pedig újabb, számára ismeretlen népdalra is bukkant” - mesélte a helytörténész.

Az emlékműsor második részében színvonalas művelődési összeállítást élvezhetett a szépszámú nézősereg, amelyben a népdalénekesek, néptáncosok és a népzenészek is Bartók horgosi gyűjtésű dalait, feldolgozásait adták elő. A műsorban fellépett a horgosi Bartók Béla Közművelődési Egyesület asszony- és leánykórusa, a Gubanc Táncegyüttes, a szabadkai Lányi Ernő Iparos Művelődési Egyesület Veronika kórusa és citerazenekara, Bognár Odett adai tamburás énekes, Szabó Annamária temerini népdalénekes és a szabadkai Juhász zenekar.

A Brauswetter-villa 1980-ban került a Halász család birtokába. A villa ormán álló kis torony órája fél 1 előtt két percet mutat. Az embernek óhatatlanul is az jut eszébe, hogy talán még Bartók idejében állt le, egy vele folytatott beszélgetés során. Halászék három és fél évtizeden át saját eszközeiből igyekeztek felújítani az épületet, kisebb összegű támogatást az idén kaptak először, mégpedig a Magyar Nemzeti Tanácstól (MNT), a magyarkanizsai önkormányzattól és a Bethlen Gábor Alapítványtól.

„Amióta a miénk ez az épület, már lecseréltük a tetőt, felújítottuk a vakolást, bevezettük az áramot, a gázt, tulajdonképpen már megvan a teljes infrastruktúra. Szépítgettük, csinosítgattuk, és az a célunk, hogy a villa Horgos büszkesége legyen. Mi ezt lakni nem akarjuk, azt szeretnénk, hogy kifejezetten közös célokat szolgáljon. Elsősorban kulturális tartalmakra gondolok itt, de hosszabb távon akár a falu jövőbeni rekreációs központját is el tudnám képzelni a villa körüli, mintegy 5 és fél holdnyi területen. Ezt persze megfelelő támogatás híján mi nem tudjuk felvállalni, de a további fejlesztések érdekében követjük a pályázatokat és bízunk abban, hogy alkalomadtán nyerünk is eszközöket céljaink megvalósítására” - vázolta fel az eddig történteket és a család elképzeléseit Halász György.

A Bartók emlékműsor egyik társszervezője a közelmúltban magyar állami kitüntetésben részesült Vajdasági Magyar Művelődési Intézet (VMMI) volt.

„Bartók negyven népdalt gyűjtött a Horgoson eltöltött tíz nap alatt, ezekből készítettük azt a válogatást, amit a rendezvényen fellépők előadtak, akikkel egy hónapon át készültünk erre a fellépésre. Annak tudatában, hogy ott vagyunk, ahol valamikor Bartók is járt, felemelő érzés tölt el mindannyiunkat, egész más ebben a gyönyörű környezetben előadni a Bartók horgosi gyűjtéséből származó dalokat, mint bárhol máshol. Valószínűleg más kisebb rendezvényeket szervezünk még az idén a Bartók Emlékév jegyében, de ez a horgosi számít a központi rendezvénynek” - mondta Juhász Gyula, a VMMI népzenei munkatársa.

Az eseményen Hajnal Jenőtől megtudtuk még, hogy a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) még sok vajdasági településre el kívánja juttatni a Bartók-kiállítás anyagát, hogy ezzel is fejet hajtson a nagy művész emléke előtt és lehetővé tegye, hogy Bartók Béla tisztelői minél több helyen megismerhessék a nagy magyar zeneszerző életének és munkásságának képekbe, dokumentumokba foglalt gyűjteményét.

Bödő Sándor