Médiaszabadság-konferencia: Vita a médiatörvény jelentőségéről

Nem bagatellizálható el a médiaszabályozás jelentősége - állapították meg Szabadság és Reform Intézet által szervezett Médiaszabadság című pénteki budapesti konferencia egyes résztvevői, mások szerint viszont nem a médiatörvényben kell keresni a magyar sajtó problémáit.
A médiaszabályozásról és a média állapotáról szóló előadások nyitányaként Bokros Lajos európai parlamenti képviselő, az intézet kuratóriumának elnöke - Alexis de Tocqueville filozófust idézve - azt mondta: a sajtószabadság elnyomása megkívánja a szólásszabadság elnyomását is. Hozzátette: a demokráciát Magyarországon újjá kell építeni.
Kovács Zoltán, az Élet és Irodalom főszerkesztője elsősorban a szellemisége miatt tartotta rossznak a magyar médiaszabályozást, mert szerinte a bizalmatlanságra épül. Elismerte, hogy nagy összegű bírságokat nem szabtak ki e jogszabályok alapján, és sajtóorgánumokat ellehetetlenítő határozatok sem születtek. Problémának nevezte, hogy Magyarországon a tulajdonosok és a társadalom erkölcsi normái eltérnek egymástól.
Weyer Balázs, a Főszerkesztők Fórumának elnöke szerint a magyar sajtó problémáit a hirdetési piac összeomlása tetézi, valamint a politikai befolyás erősödése a tulajdonosokon és a reklámpiacon keresztül. A sajtó felelős és elszámoltatható működését szakmai sztenderdek, etikai normák garantálhatnák, vagyis az önszabályozást kellene erősíteni - mondta.
Vörös T. Károly, a Népszabadság korábbi főszerkesztője szerint a médiatörvénynek egy ponton, a közmédiában pusztító következménye van. Azt mondta: a Fidesz a kétharmados többségével felmondta a korábban a baloldallal megkötött tisztességtelen egyezségét a médiát illetően, és rátette a kezét a közszolgálatra, kormánypártivá téve azt.
Polyák Gábor, a Pécsi Tudományegyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója komoly gócpontnak nevezte a médiaszabályozást. A szabályozás kudarca szerinte a kuruc.info példáján is bemutatható: a honlap jogi eszközökkel nem fogható meg, a törvényhozók mégis rá hivatkozva szabályozzák a gyűlölködő tartalmakat. Kifogásolta, hogy a kiegyensúlyozottság kérdésében nem állapít meg jogsértést a hatóság, miközben a panaszok nyolcvan százaléka az általa tulajdonolt közmédiával szemben fogalmazódik meg.
A konzervatív és szabadelvű nézeteket valló Szabadság és Reform Intézet Alapítvány 2011 áprilisában jött létre, elsősorban külpolitikai kutatások végzése céljából. Megalakulásukkor tagjai bírálták az új alaptörvényt, amely szerintük egy alkotmányos puccs lehetőségét is magában rejti. (MTI)