A mostani kormányzópártokat semmilyen pénzügyi visszaéléssel nem lehet hírbe hozni - jelentette ki a miniszterelnök hétfőn a parlamentben, az azonnali kérdések és válaszok órájában. A kormányfőt arról is kérdezték, milyen feltételt szabna az Ukrajnával és Szerbiával folytatott európai uniós tárgyalásokon, és szembesítették a Jobbikról szóló londoni nyilatkozatával is.

A jobbikos Dúró Dóra azonnali kérdésében Orbán Viktor októberi londoni nyilatkozatát idézte, amelyben a miniszterelnök úgy fogalmazott: a radikális politikai erők Magyarországon történelmi visszatekintésben hozzávetőleg 16 százaléknyi választói támogatást tudhatnak maguk mögött a választásokon, de "a kérdés nem ez a 16 százalék, a kérdés az, hogy mi van a másik 84 százalékkal".

Dúró Dóra szerint ez súlyos kijelentés, amellyel a kormányfő megsértette a Jobbik szavazóit, és bocsánatot kellene kérnie.

Orbán Viktor válaszában azt mondta: ha elfogadjuk azt a logikát - amellyel Londonban is találkozott -, hogy "Magyarországot azért ítélik szélsőségesnek, rasszistának, nacionalistának és ki tudja még, mi mindennek, mert van egy 16 százalékos támogatottságot szerzett párt, akkor fel kell tennünk a kérdést, hogy miért nem a 84 százalék alapján ítélnek".

A magyarok többsége sem most, sem a korábbi választásokon nem szavazott radikális pártra - a miniszterelnök szerint erre a tényre mindig rá kell mutatni azon nemzetközi támadásokkal szembeni magyar védekezéskor, amelyek szerint Magyarországon jobbratolódás figyelhető meg a rasszizmus és az antiszemitizmus irányába.

A kormányfő azt is hozzátette, azért dolgozik, hogy a Jobbik szavazói ne a Jobbikra, hanem egy mérsékelt politikai pártra szavazzanak. Dúró Dóra minderre úgy reagált, hogy Orbán Viktor még egyszer belerúgott a Jobbik szavazóiba. A miniszterelnök erre viszonválaszában azt mondta, minden jobbikos szavazó számíthat a kormányra.

Az ugyancsak jobbikos Szávay István azt kérdezte, akar-e a miniszterelnök nemzetpolitikai feltételeket szabni Ukrajnának az Európai Unióval kötendő társulási szerződés magyar támogatásához. Az ellenzéki képviselő a lehetséges feltételek között említette egy Tisza-menti választó- és tankerület kialakítását és az ukrajnai nyelvtörvény maradéktalan betartatását.

Feltette azt a kérdést is, Orbán Viktor szerint lehet-e a koszovói szerbek autonómiája példa a délvidéki magyarság számára, és tervezi-e, hogy ennek megvalósítását Szerbia uniós csatlakozásának feltételéül szabja.

A kormányfő válaszában elmondta, sikernek tartja, hogy a kormány a legtöbb szomszédos országgal el tudta fogadtatni a kettős állampolgárságot.
Közölte: azt javasolja, hogy Magyarország most semmilyen feltételt ne támasszon Ukrajnával szemben az EU által már megfogalmazott elvárásokon túl. Szerinte ennek majd akkor lesz értelme, ha Ukrajna - a november végére tervezett megállapodás révén - eljut oda, hogy az uniós tagságáról érdemben tárgyaljon.

A miniszterelnök "Kárpát-medencei mércével" sikerként könyvelte el a szerbiai Magyar Nemzeti Tanács létrehozását, és a legfontosabbnak azt tartja, hogy az erről szóló jogszabályban meghatározott lehetőségeket a tanács teljes mértékben ki tudja használni.

Szávay István viszonválaszában úgy értékelte a kormányfő szavait, hogy Magyarország ismét elmulaszt egy történelmi lehetőséget, amikor érvényesíthetné nemzetpolitikai érdekeit.

Orbán Viktor erre azt mondta: ahhoz, hogy Magyarországnak valaha is erős tárgyalási pozíciói legyenek Ukrajnával szemben, közelebb kell engedni az Európai Unióhoz, sőt hívni kell oda. Szerbiában pedig - folytatta - már megállapodás született egy autonómiaforma létrehozásáról, ez a Magyar Nemzeti Tanács.

"Végezzük el azt a munkát, amit el lehet végezni. Nem tartom helyes nemzetpolitikának azt a gondolkodásmódot, hogy amikor van egy lehetőségünk, amit megragadhatnánk, azon túlnyúló elvi lehetőségeket vetünk fel, és ezzel elveszítjük a lehetőségét annak, hogy elérhessük azt, amit valójában elérhetnénk" - mondta. Erre hivatkozva a jobbikos képviselőt is arra kérte, hogy "helyezze igényeit reális alapokra". (MTI)