Tudomány
A vajdasági fiatal, aki Magyarországot képviselte Pittsburghben
Betűméret:             

Újabb jelentős sikert könyvelhetett el a közelmúltban Rozsnyik Szabolcs, a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium végzős tanulója, aki a Többfalú szén nanocső kompozitok fotokémiai tulajdonságainak vizsgálata című munkájával május 10. és 15. között Magyarországot képviselhette a világ legnagyobb középiskolásoknak szóló tudományos tehetségkutató versenyén, az Intel ISEF-en, azaz az Intel International Science and Engineering Fair-en.

– Nagyon szerencsésnek érzem magam amiatt, hogy idén én képviselhettem Magyarországot a világ legnagyobb, középiskolásoknak szóló tudományos tehetségkutató versenyén, az Intel ISEF-en, amelyet a pennsylvaniai Pittsburghben rendeztek meg. Ezt a versenyt úgy kell elképzelni, hogy van egy magyarországi előselejtezője, a Magyar Innovációs Szövetség által megszervezett Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny díjazottjai közül választanak ki egy személyt, aki Magyarországot képviselheti Amerikában az Intel ISEF elnevezésű nemzetközi döntőn. Idén rám esett a választás, ami nagyon nagy megtiszteltetést jelentett számomra. A döntőt három városban szokták megszervezni, Pittsburghben, Phoenixben és Los Angelesben. Ezúttal Pittsburgh volt a helyszín, ahol több mint ezerötszáz pályamunka versengett egymással, magán a rendezvényen pedig összesen több mint háromezer személy vett részt, plusz a szervezők és az aktivisták.

– A verseny során milyen visszajelzések érkeztek hozzád a munkád kapcsán?

– Nagyon pozitív visszajelzések érkeztek hozzám, sokan érdeklődtek a munkám iránt, amiben nagyon nagy potenciálokat láttak. Díjat ezúttal sajnos nem sikerült szereznem, de emiatt egyáltalán nem vagyok szomorú, hiszen igen erős nemzetközi mezőny jött össze, amit mi sem bizonyít jobban annál, hogy csak az én kategóriámban több mint hatvanan voltunk. A zsűrizés egy nap alatt lezajlott, tehát a zsűritagoknak egyetlen nap alatt kellett mind az ezerötszáz pályamunkát értékelniük. Számunkra mindez azért volt nehéz, mert azzal is számolnunk kellett, hogy a zsűritagoknak nincs semmiféle előtudása a munkánkat illetően. Minden zsűritag számára külön-külön kellett egy-egy tízperces kiselőadás kertében elmondanunk, hogy mi képezi a munkánk alapját, illetve miért jó, miért különleges, miért egyedülálló az, amivel foglalkozunk.

– A többfalú szén nanocső kompozitok fotokémiai tulajdonságait vizsgáltad a kutatásod során. Milyen eredményekre jutottál?

– A kutatásom a szén nanocsövek vizsgálatára épül. Mint tudjuk, a szénnek a természetben különböző allotróp módosulatai léteznek, például a gyémánt és a grafit is tisztán szénatomokból épül fel. A különbség csupán az, hogy a szénatomok hogyan rendeződnek el a térben. A szén nanocső egy harmadik módosulat, ami azért érdekes, mert nagyon jó tulajdonságai vannak: keményebb, mint a gyémánt, a szakítószilárdsága nagyobb, mint az acélé, jobb vezető, mint a réz, és még nagyon sok hasonló tulajdonságot fel lehetne sorolni. Ám mivel a szén nanocső önmagában egy fekete por, ezért muszáj vagy összepréselni, hogy legyen valami formája, vagy keverni más anyagokkal, amelyeknek azáltal, hogy bennük van, jelentős mértékben növelni tudja a fizikai paramétereit. Ezenkívül arra is van lehetőség, hogy különböző anyagokat juttassunk a szén nanocső felszínére, amelyre gyakorlatilag molekuláris szinten ráragasztunk különböző anyagokat, és ezek az anyagok azáltal, hogy rákerültek, meg tudják változtatni a tulajdonságait, és én azt vizsgáltam a munkámban, hogy lehet-e egyszerre több anyagot rávinni a szén nanocső felszínére és ezáltal egyszerre több tulajdonságot befolyásolni.

– Mi lehet majd a hosszú távú célja ezeknek a kutatásoknak?

– A legnagyobb álmom, ami a témát illeti az, hogy egyszer „öntisztuló autókat” lehessen létrehozni. Ez persze még nagyon-nagyon távoli cél, de bízom abban, hogy egyszer talán majd lehetőség lesz rá, mivel a szén nanocsöveknek nagyon jó felhasználási lehetőségei vannak egyebek mellett az autóiparban is. Könnyűek és erősek, ami eleve sokféle felhasználási lehetőséget kínál, de ezenkívül azáltal, hogy különböző anyagokat juttatunk a szén nanocső felületére, reményeim szerint lehetőség nyílik majd az öntisztító felületek kialakítására is, aminek az lenne a hozadéka, hogy az autó azáltal, hogy a napfényen áll, a fény energiáját felhasználva öntisztulást tudna végezni. Más anyagoknak a szén nanocső felszínére juttatásával annak más tulajdonságait is tudnánk befolyásolni, és ezáltal úgy tudnánk finomítani az anyagokat, hogy az a legjobban megfeleljen a különböző gyakorlati felhasználásokra irányuló igényeknek.

– Idén végzel a Bolyai Tehetséggondozó Gimnáziumban. Milyen szakterületen szeretnéd folytatni a tanulmányaidat, illetve a kutatásaidat?

– Ha minden a terveim szerint alakul, és az érettségiket a megfelelő pontszámokkal fogom abszolválni, akkor a budapesti orvosi egyetemen szeretnék továbbtanulni, a későbbiek során pedig azt szeretném vizsgálni, hogy a szén nanocsövek milyen lehetőségeket mutatnak a különböző orvostudománnyal kapcsolatos felhasználási lehetőségek terén. Úgy gondolom, hogy például nagyon jó gyógyszerhordozók lennének, ráadásul mivel semmilyen általunk eddig ismert toxikus tulajdonsággal nem rendelkeznek, valószínűleg a különféle orvosi eljárások során is felhasználhatóak lennének, ezért a jövőben elsősorban ezeket a lehetőségeket szeretném majd feltárni a kutatásaim során.

H. G.

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter a mesterséges intelligencia európai közösségének létrehozását javasolta vasárnap az innovációs erőforrások jobb összehangolása érdekében. "Ez a projekt összehozná a legjobb kutatókat, a legjobb tudósokat, a legjobb start-upokat és a legjobb adatközpontokat közös elvek...
2024. MÁRCIUS 17.
[ 15:40 ]
Kiderült, a metabolitoktól függ, hogy valaki mennyire fitten éli meg az idősebb kort. Ennek ismeretében a kutatók egy új vérvizsgálati módszert is kidolgoznak, amely akár már a harmincéveseknél meg tudja állapítani, milyen a biológiai életkoruk, és milyen betegségekre lehetnek emiatt hajlamosak. A Pittsburgh-i Egyetem...
2024. MÁRCIUS 17.
[ 8:58 ]
A világjárvány idején a kutatók elsősorban a Covid tüdőkárosító hatásait vizsgálták. Azonban kiderült, a betegség gyakorlatilag az egész testet érintheti. Idővel az is kiderült, hogy melyik szervünk szenvedte el a legtöbb kárt a járványban, melyikhez köthető a legtöbb haláleset. Az egy évvel korábbi adatokhoz...
2024. MÁRCIUS 17.
[ 8:06 ]
Beolvasás folyamatban