Tudomány
Topolya: Magyar Pókásztalálkozó a múzeumban
Betűméret:             

Magyarországi, erdélyi és hazai biológusok és arachnológus szakemberek, kutatók vettek részt a XVI. Magyar Pókásztalálkozón, melynek szeptember 25-27-e között Topolya Község Múzeuma adott otthont.

A jelenlevő szakemberek ezen a seregszemlén az elmúlt egy év kutatásainak eredményeit osztották meg egymással és az érdeklődőkkel. 18 szakelőadást hallhattak. Dr. Szinetár Csaba felsőoktató, kutató a Szombathelyi Arachnológiai Műhelyből érkezett, és már harminc éve foglalkozik pókokkal. Többek között elmondta, hogy ezek az ízeltlábúak általában az úgynevezett „nem szeretem állatok“ kategóriájába tartoznak, ennek ellenére az egész világon felkeltik az emberek érdeklődését. A velük szembeni félelem az esetek többségében indokolatlan, és éppúgy, mint számos más állatcsoport képviselői, rengeteg izgalmas biológiai jelenség kutatására adnak lehetőséget, ami még véletlenül sem a kellemetlenségükről, veszélyességükről szól. Ez utóbbiról itt Európában nem is beszélhetünk. A pókok kutatása a biológia teljes spektrumának művelését teszi lehetővé a természetvédelemtől, a gyakorlati élőhely kutatástól a legmodernebb genetikai kutatásokig. A konferencia egyik célja emellett az volt, hogy a gyerekek is ismerkedjenek a pókokkal.

- Ott kezdődik az emberekben a félelem és fóbia a pókokkal szemben, hogy nem ismerik ezeket az állatokat – mondta Vukajlović Pecze Natália biológus, pókász, a topolyai találkozó szervezője. Éppen ezért a kisiskolások számára is tartottak foglalkozásokat Pókinvázió, a felsősöknek pedig Arachnológia kezdőknek – avagy bevezetés a pókászatba címmel, ahol egy másik dimenziót is megismerhettek, mikroszkóp alatt nézve meg ezeket az ízeltlábúakat, rácsodálkozva szépségükre. Mint hangsúlyozta, a táplálkozási láncban nagyon fontosak ezek az állatok, és az ember szempontjából is hasznosak, hiszen nagyon sok káros rovart elpusztítanak. Emellett, mint elmondták, a szervezők igyekeztek a helyhez kötődő természeti- és kultúrtörténeti értékeket megmutatni. Szó volt többek között a Bácsér völgyeinek természeti értékeiről, és a meghívottak ellátogattak Doroszlóra is, ahol előadást hallgattak Legendák és valóság Herman Ottó doroszlói tartózkodásáról címmel.

Komáromi Gizella

Egy nemrég megjelent magyar kutatás azt vizsgálta, elfogadnák-e az emberek, hogy emberi eredetű tápanyagok kerüljenek vissza a mezőgazdaságba. A publikáció szerzője, Varjú Viktor, az ELTE KRTK munkatársa három európai régió tapasztalatai alapján mutatja be, hogy a klímaváltozás, a vízhiány, a talajromlás és a...
2026. JÚNIUS 11.
[ 9:44 ]
A fiatalkor és az időskor közötti szakasz egyre fontosabb időszakként jelenik meg az agy hosszú távú egészségének megőrzését célzó kutatásokban, mivel a tudósok egyre többet értenek meg azokból a finom neurológiai változásokból, amelyek 40 és 65 éves kor között történnek. Sebastian Dohm-Hansen, az írországi...
2026. JÚNIUS 5.
[ 13:22 ]
Egy egyszerű vérvizsgálat a jövőben segíthet korábban felismerni, kiknél nagyobb az Alzheimer-kór kockázata, akár évekkel az első tünetek megjelenése előtt – írja az Euronews az AP alapján. A Kaliforniai Egyetem San Franciscó-i kampuszának kutatói egy új tanulmányban azt vizsgálták, hogy a vérben kimutatható,...
2026. JÚNIUS 2.
[ 19:03 ]
Beolvasás folyamatban
TÁMOGATÓNK
Ministerelnökség | Nemzetpolitikai Államtitkárság - logóBethlen Gábor Alap - logó