Tükör
Magyarok a Vajdaságban 1944–1954
Vékás János hiánypótló kronológiája közelmúltunkról
Betűméret:             
A vajdasági magyarság jelene nem értelmezhető a múlt ismerete nélkül. Megismeréshez viszont forrásmunkákra van szükség, amiből eddig, a kérdéses időszak vonatkozásában hiányt szenvedtünk. Most azonban több évtizedes kutatómunkája eredményeként egy újabb, alapos dolgozatot tett le az asztalra Vékás János, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének a szakmunkatársa.
Egy évre rá, hogy megjelent a vajdasági magyar közéleti szereplőkkel készült életinterjúkat tartalmazó több mint félszáz oldalas Utak c. könyve, a szerző most egy közel négyszáz oldalas, igényes kivitelű kronológiával rukkolt ki. Az új kötet előszavából kiderül, hogy az elmúlt több mint fél évszázad alatt egyetlen átfogó, monografikus munkának a központi témáját sem képezte a vajdasági magyarság politikai története. Vékás rámutat, hogy az általa prezentált időszak vonatkozásában még ma sem látunk világosan. A kötet az 1944 és 1954 közötti időszak azon eseményeinek tárgyszerű leírását tartalmazza, amelyek meghatározták, vagy befolyásolták a vajdasági magyarság helyzetét, sorsának alakulását, fejlődését vagy visszafejlődését közösségként. E kérdések közül a szerzőt három különösképpen foglalkoztatja. Az első a vajdasági magyarság mint közösség, mint „entitás” jellegének meghatározására vonatkozik, a második a vajdasági magyarság, mint nemzeti közösség „határainak” definiálását tűzi ki célul. A harmadik kérdéskör pedig a vajdasági magyarság sorsát befolyásoló körülményeket veszi górcső alá.
Vékás János hangsúlyozza, a kronológia jellegét tekintve “objektív és szubjektív is egyben”. Szerinte objektívnek kell lennie abban, amit közöl. E tekintetben, mint hangsúlyozza, a legnagyobb gondossággal ellenőrizte a kronológiai tételekben szereplő tények helytállóságát. Szubjektív viszont a kronológia abban, ami belőle kimarad. Egyúttal jelzi, hogy kutatásai eredményeinek a prezentálása során a kérdéses időszaknak, vagy azon belül egy pillanatnak a lenyomatát igyekezett megörökíteni, s ez csak a jellemző mozzanatok kiragadásával lehetséges.
A könyvben fellelhető kronológiai tételek nagy többségének forrása a tárgyidőszakban Vajdaságban megjelent egyetlen magyar nyelvű napilap, a Magyar Szó, illetve elődje, a Szabad Vajdaság. A fontosabb csomópontok esetében feldolgozta az egyéb időszaki kiadványok, elsősorban a Híd – vonatkozó közléseit is. Újdonságként az Újvidéki Rádió magyar nyelvű műsorának az eddig még nem publikált írott anyagából is merített. A levéltári források tekintetében a belgrádi magyar nagykövetség iratanyagát használta. Az egykori Jugoszláviában keletkezett levéltári anyag feldolgozása azonban, lévén, hogy a kutatás időszakában hozzáférhetetlen volt, a jövő kutatóira vár.
A gondos alapossággal megírt könyv, annak ellenére, hogy kronológiáról van szó – olvasmányos. Ha az ember a kezébe veszi, nehéz letenni. Eredménnyel forgathatja bárki, aki érdeklődést tanúsít a vajdasági magyarság közelmúltját befolyásoló történések iránt. Kíváncsian várjuk a folytatást. Értesüléseink szerint a szerző intenzíven dolgozik az 1955-től napjainkig terjedő időszak politikai történéseit magába foglaló, több kötetnyi terjedelmű kronológia-sorozat befejezésén. Türelmetlenül várjuk az újabb kori történelmünk pikáns politikai kulisszatitkaiba is betekintést nyújtó munkák megjelenését, amelyeket elolvasva majd talán azt is könnyebb lesz megérteni, hogy a vajdasági magyar érdekvédelem miként polarizálódott 1994 után, és hogy ebben milyen szerepet vállaltak a vajdasági és az anyaországi magyar politikusok.
Ternovácz István
Szerbiában továbbra is több mint félmillió gazdaság jelenti az élelmiszer-termelés alapját, a termelésből élő háztartások és a mezőgazdaságban dolgozók száma azonban évről évre csökken. A 021.rs által ismertetett Biznis.rs-összeállítás szerint az elmúlt nyolc évben mintegy 62 ezer agrárgazdaság szűnt meg az...
2026. JÚNIUS 9.
[ 8:00 ]
A nyári szabadságok és a külföldi nyaralások közeledtével érdemes előre tájékozódni arról, hol és milyen feltételekkel vehetnek igénybe egészségügyi ellátást a szerbiai biztosítottak. A Köztársasági Egészségbiztosítási Alap 25 országgal és Québec kanadai tartománnyal kötött megállapodása alapján egyes...
2026. JÚNIUS 8.
[ 9:08 ]
Június 4-e a magyar történelem egyik legsúlyosabb, legmélyebb nyomot hagyó dátuma. 1920-ban ezen a napon írták alá a versailles-i Nagy-Trianon-kastélyban azt a békeszerződést, amely alapjaiban változtatta meg Magyarország és a Kárpát-medence történelmi, politikai, gazdasági és társadalmi viszonyait. A trianoni döntés...
2026. JÚNIUS 3.
[ 21:44 ]
Beolvasás folyamatban
TÁMOGATÓNK
Ministerelnökség | Nemzetpolitikai Államtitkárság - logóBethlen Gábor Alap - logó