A szerbiai polgárok több mint fele támogatná az ország európai uniós csatlakozását, ugyanakkor jelentős a bizalmatlanság és a pesszimizmus az integrációs folyamat jövőjét illetően – derül ki a Európai Politikai Központ (CEP) legfrissebb kutatásából.

A felmérés szerint egy esetleges népszavazáson a megkérdezettek 56,4 százaléka szavazna Szerbia EU-tagságára, közölte a 021.rs portál.

A kutatás azt mutatja, hogy az uniós csatlakozás támogatottsága elsősorban a magasabban képzett és a fiatalabb korosztályok körében erős. A legnagyobb arányban a 18 és 29 év közötti fiatalok állnak az európai integráció mellett, míg a legkisebb támogatottság a 60 év felettiek körében mérhető.

Ugyanakkor a felmérés arra is rámutat, hogy az EU-tagság támogatása nem feltétlenül jár együtt a folyamat sikerébe vetett hittel. A válaszadók közel egynegyede úgy véli, Szerbia soha nem lesz az Európai Unió tagja, és mindössze 6,9 százalék számít arra, hogy ez még 2030 előtt bekövetkezik.

A kutatást értékelő szakértők szerint az eredmények nem meglepőek. Miközben az uniós csatlakozás gondolata továbbra is vonzó sok szerbiai polgár számára, az elmúlt évek elhúzódó tárgyalásai, a gyakran változó politikai üzenetek és a bővítési folyamat lassúsága jelentősen erodálta a közbizalmat.

A támogatás megvan, a bizalom hiányzik

Ana Milinković, a CEP kutatója szerint a fiatalok nagyobb támogatása elsősorban nem az életkorral, hanem az értékrenddel magyarázható. Úgy véli, a fiatalabb generáció nyitottabb, liberálisabb szemléletű, és erősebben azonosul azokkal az értékekkel, amelyeket az Európai Unió képvisel.

A kutató arra is rámutatott, hogy az EU hitelessége az utóbbi időszakban romlott a szerbiai polgárok szemében. A felmérés szerint a megkérdezettek kevesebb mint egyharmada hiszi azt, hogy az Európai Unió valóban szeretné Szerbia csatlakozását, megbízható partnernek tartja az EU-t, vagy úgy véli, hogy Brüsszel minden tagjelölt országgal egyenlő mércével bánik. Ez a bizalomhiány közvetlenül is hozzájárulhat az uniós integráció támogatottságának lassú csökkenéséhez.

Milinković szerint a pesszimizmusnak két oldala van. Egyfelől a csatlakozási folyamat hosszú és fárasztó, a polgárok jelentős része elvesztette motivációját, másfelől sokan úgy érzik, hogy a korábbi uniós ígéretek nem teljesültek maradéktalanul. Emiatt egyre többen kérdőjelezik meg, hogy a csatlakozás egyáltalán reális cél-e.

A felmérés eredményeit Aleksandar Vučić szerb államfő is kommentálta. Kétségbe vonta a kutatás módszertanát, és azt mondta, ő olyan felméréseket látott, amelyek eltérő eredményeket mutatnak. Szerinte az ilyen adatok értékelésénél fontos figyelembe venni a válaszadók összetételét, a kérdezés módját és a statisztikai bizonytalanságokat is.

Az ukrajnai háború új lendületet adott a bővítésnek

Dragana Filipović karrierdiplomata szerint a kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a fiatalabb generációk már nagyrészt az európai értékrenddel azonosulnak. A jogállamiság, a korrupció elleni fellépés és a véleményszabadság kérdésében sok fiatal közelebb érzi magát az uniós normákhoz, mint a jelenlegi szerb politikai gyakorlathoz.

A diplomata úgy látja, hogy az Európai Unió is változóban van. Az ukrajnai háború nyomán Brüsszel stratégiai jelentőséget tulajdonít a Nyugat-Balkán integrációjának, mivel a térség stabilitása egyre inkább európai biztonságpolitikai kérdéssé vált. Ennek eredményeként új kezdeményezések jelentek meg a csatlakozási folyamat felgyorsítására.

Filipović szerint ugyanakkor az EU továbbra sem hajlandó engedni az alapvető feltételekből. A jogállamiság, a korrupció elleni küzdelem és a külpolitikai összehangoltság továbbra is a csatlakozás kulcsfeltétele marad. Brüsszel tehát nyitottabb lehet a bővítésre, de nem a követelmények felpuhítása árán.

Mindezek alapján a kutatás kettős képet rajzol a szerb társadalomról: miközben a többség továbbra is támogatja az európai integrációt, egyre többen bizonytalanok abban, hogy az ország valóban eljut-e a tagságig. Az Európai Unió támogatottsága tehát továbbra is viszonylag magas, a csatlakozás realitásába vetett hit azonban jóval gyengébb.