GazdaságKultúraMagazinTudományKözleményekKéptárSportOlvasók rovataImpresszumMarketing

Izbor iz sadrzaja na srpskom

Kihelyezett konzuli fogadónapok

Az egyszerűsített honosítási eljárás logója

Lélekemelő logó


Életmód/egészség



Gaia



Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával Bethlen Gábor Alap

Forum

Nemzeti Regiszter

MTI
Observer
A médiafigyelő
Imedia

2016. október 22. [16:28]

Semmi sem az, aminek látszik, avagy a fáraó (igazlátó) szeme

Semmi sem az, aminek látszik, avagy a fáraó (igazlátó) szeme
Fotó: Tóth Péter
Kishegyes központja

1970-ben még majdnem százan kezdtük meg az első osztályt a már akkor is jó hírűnek számító kishegyesi kísérleti általános iskolában, mely azóta is a kun származású költő, Ady Endre nevét viseli. Aztán az utánunk következő generációk még évekig rendre három magyar osztályba lettek szétosztva, hiszen 80-100 gyerek is volt egy-egy generációban. Ha akkortájt valaki azt mondta volna, hogy abban az akkor még tiszta magyar faluban egyszer szerb tagozat is nyílik, illetve, hogy az elsősök között is lesznek majd egyiptomiak, nyilván bolondosnak néztük volna.

Negyvenhat évvel később…

A mai kisdiákok talán könnyebben tanulják a történelmet. Abban az időben – bő negyvenhat évvel ezelőtt - diáktársaimmal érdeklődéssel hallgattuk az ókori Egyiptom virágzó kultúrájáról szóló történeteket. Az illusztrációk alapján - melyek elsősorban a piramisokban feltárt falfestmények képei voltak - azt feltételeztük, hogy az egyiptomiak szeme oldalnézetből is szembe néz velünk, merthogy ők közismerten így ábrázolták az arcokat. A mostani elsősök azonban nem fognak ilyeneket hinni, hiszen élőben is látnak egyiptomiakat. Az utcán, az iskolapadokban, az egyiptomiak köztünk vannak. 2016-ban pedig, az elsősök fogadásán 37 magyar kisdiák vehette át a Magyar Nemzeti Tanács tanévkezdési tanszercsomagját.

Két héttel ezelőtt…

Bő két héttel ezelőtt jelent meg a hír, hogy az újvidéki Ökumenikus Humanitárius Szervezet (ÖHSZ) hét, Koszovóból betelepített roma családnak juttatott építkezési anyagot Kishegyes község területén. Az indoklás szerint az akció célja a betelepítettek lakhatási körülményeinek javítása. Az anyagiakat az Egyesült Nemzetek Szervezetének Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) biztosította, az akció lebonyolításában pedig a Dán Menekültügyi Tanács szerbiai szervezete volt az ÖHSZ partnere. A hírnek elég nagy sajtóvisszhangja lett, sokan pedig – nem tudni pontosan mely esetben tájékozatlanságból, mikor szándékosan – bizonyos tényeket elferdítettek, megpróbáltak félremagyarázni, illetve a témával kapcsolatban jelentős „csúsztatásokkal” is találkozhatunk.

Kezdhetnénk talán azzal, hogy ha valaki egyiptominak vallja magát, akkor miért tarthatják őket mások mégis romáknak. A szóban forgó személyek ugyanis nem romának, hanem egyiptominak tartják magukat. Akik most segélyben részesültek, többnyire az elmúlt 2-3 évben vásároltak házakat a kishegyesi község területén. Ez azonban a második hullámnak tekinthető, hiszen közvetlenül az 1999-es bombázásokat követően is költöztek egyiptomiak a község területére. A magukat egyiptominak valló muzulmán vallású gyerekeket általában szerb tagozatokra íratták, noha az anyanyelvük az albán. A pedagógusok szerint ez sokban megnehezítette a dolgukat, illetve nehezíti a mai napig is, hiszen ezek az albán anyanyelvű kisgyerekek nehezen boldogulnak a szerb és a magyar osztályokban is. Az egykori közös délszláv államban több százezer olyan személy élt, akik a népszámlálások alkalmával egyiptominak vallották magukat. A legtöbb ilyen polgár Koszovó területén élt, de Macedónia, Montenegró és szűkebb Szerbia területén is éltek egyiptomiak. Az 1996-os népszámlálási adatok szerint Koszovó területén 87 ezer egyiptomi élt. Ezek az albán anyanyelvű, muzulmán vallású emberek úgy tartják, hogy az őseik a fáraók földjéről és a fáraók népétől származnak. De miért tartják akkor egyes sajtóorgánumok romáknak őket? Mellesleg több nyelvben is átfedéseket tapasztalhatunk a roma és egyiptomi kifejezések között. Ilyenek például az albán evgjit, jevg, vagy az angolban a gipsy, (e)gypsy, a francia gitans, a spanyol gitano, vagy a szláv nyelvekben használt egipcanin, gipcan, gupcan, egjupci. Bizonyos kutatások szerint mindegyik a latin aegyptanus kifejezésre vezethető vissza. A cigányságot évszázadokig egyiptomi eredetűnek tartották. Ma viszont már úgy tartják, hogy Indiából származik. Egyiptom csak a nép egyik ágának volt (egy ideig) a hazája, a Balkán-félszigetre történő áttelepedése előtt. Sokan egyszerűen elalbánosított romának tekinti őket. Lehetne azonban vitatkozni, hogy ez mennyire van rendjén, illetve, hogy esetleg sérti-e ez őket, ahogyan pl. a székelyt is sérti, ha a román bozgornak nevezi.

Az igazi (rideg) valóságról keveset tudhatunk, de a magát egyiptominak vallók többsége állítólag nem támogatta Koszovó függetlenedését, így amikor az 1999-es NATO bombázásokat követően a déli tartomány elindult a függetlenné válás útján, az egyiptomiak, a koszovói szerbek egy részével együtt – a megtorlásoktól tartva - tömegesen elvándoroltak. Egy részüket ideiglenes menekülttáborokban helyezték el, mások Ausztriáig, vagy Németországig is eljutottak, ahol viszont nem kaptak hivatalos letelepedési engedélyt, sem menekültstátuszt. Közülük sokan valószínűleg ezt nem is kérték, de nehéz általánosítani, hiszen minden eset egyedinek tekinthető. Aztán 2010-ben hatályba lépett Szerbia és az EU között a toloncegyezmény gyakorlati alkalmazása. A döntés elsősorban a szerb állampolgársággal rendelkező, az EU területén, Németországban és Ausztriában illegálisan tartózkodó, eredetileg Koszovóból elmenekült személyeket érintette. A toloncegyezmény értelmében a szerb hatóságoknak oda kellett volna visszatelepíteniük az Unióba illegálisan belépett állampolgárait, ahonnan eredetileg is származnak. Koszovó különleges jogi és nemzetközi státusza miatt azonban ez egyáltalán nem, vagy csak nehezen lett volna lehetséges. Az ilyen személyek többsége egyébként valószínűleg maga sem szeretett volna visszaköltözni. A számukat illetően csak becslésekre lehet hagyatkozni, de ötezerről és százezerről szóló becsléseket is olvashattunk már annak idején is.

Azt nem tudni, hogy önerőből, vagy esetleg bárki, vagy bármilyen hazai, illetve nemzetközi szervezet segítségével-e, de az érintett családok egy része vajdasági falvakban vásárolt ingatlant magának. Ennek, a logika szerint már azért is lehetnek valódi gyakorlati okai, mert az elnéptelenedő falvakban olcsón lehet a mai napig is ingatlant vásárolni. Bizonyítékok híján nem lehet azt feltételezni, hogy ezek a családok más okokból vásároltak volna ingatlant éppen Kishegyesen. Felújításra szoruló, vagy szerényebb kis házaikat már 3-5 ezer euróért is eladják a tulajdonosaik, akik sok esetben már nagyobb városokban, vagy külföldön élő örökösök (csupán) és nem szempont számukra, hogy ki veszi meg a házat, csak fizessen.

Mindezt egyre többen és egyre többféleképpen próbálják magyarázni. Háttéralkukról, összeesküvés elméletekről, egészen megdöbbentő felvetésekről is hallhatunk és olvashatunk. A nem kellően informált helyiek között még olyanok is vannak, akik azt hiszik, hogy az utóbbi időben gyűjtőnéven csak migránsoknak nevezett afgán és szíriai menekültek telepednek le tömegesen. Valóban nem könnyű eligazodni a mai világban még azoknak sem, akik úgy vélik, hogy az átlagosnál tájékozottabbak. Azzal viszont mindenki tisztában lehetne, hogy Nagy Feró szavaival élve: „az idő oly’ gyorsan száll”. A gyorsan múló idő pedig előbb-utóbb a felszínre „dobja”, megmutatja majd, ha valóban zajlott valami a háttérben. Az sem kizárt azonban, hogy a sokféle módon magyarázható történéseket még a fáraó igazlátó szeme sem látja tökéletesen.

Tóth Péter


2017. szeptember 22. [16:36]

(Budapesti tudósítónktól)Ez egy jó szóösszetétel. Azt jelenti, hogy azok, akik ebbe nem tartoznak bele, azok nem demokratikusak. Vagyis tényleg nyugodtan szemétdombra... >>

2017. szeptember 21. [18:46]

Moszkva árnyéka rávetül a német parlamenti választásokra is. Berlin két év óta meg van győződve arról, hogy Moszkva destabilizálni akarta Angela Merkel kancellár... >>

2017. szeptember 20. [17:46]

A magyar dráma napját 1984 óta rendezik meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve. Az MTVA Sajtó- és... >>

2017. szeptember 19. [14:54]
Beköszönt a zsidó újév
2017. szeptember 15. [19:41]
Egységben
2017. szeptember 13. [14:45]
Húszéves a Google


Külhoni magyar állampolgárok választási regisztrációja gomb
Álláshirdetések gomb
1 euró 119.13 dinár
1 dollár 99.59 dinár
100 forint 38.40 dinár
100 dinár 260.36 forint
Orosháza-Gyopárosfürdő és a Vajdaság Ma közös nyereményjátéka
Vackor program óvodásoknak és iskolásoknak
Heti kérdés
Brüsszeli tisztségviselőknek Szerbia EU-csatlakozási esélyeiről szóló nyilatkozatai után ismét feltesszük a kérdést: Ön szerint mikor válik Szerbia az Európai Unió teljes jogú tagjává?
Még 2025 előtt bizonyos feltételek gyors teljesítésével.
2025-ben vagy az utána következő egy-két éven belül.
Akár másfél évtizedig is elhúzódhat a csatlakozási folyamat.

Tekintse meg az eddigi eredményt!

A korábbi szavazásokat itt tekintheti meg
Vajdaság Ma forditói szolgáltatása
Prosperitati Alapítvány
A 2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve