Jövőre elnökválasztást tartanak Szerbiában, s bár a hivatalos kampány még nem kezdődött el, s a jelöltek teljes névsora sem tisztázott, a média és a közvélemény egyre többet foglalkozik vele. A Politika napilap cikkében arra kereste a választ, hogy mekkora összegre is számíthatnak a jelölteket támogató csoportosulások a kampány során.

„Arra számítunk, hogy amit elterveztünk, elegendő lesz, függetlenül attól, milyen döntések születnek a következő hónapok során” – közölte a közelmúltban Dušan Vujović pénzügyminiszter arra a kérdésre, hogy a jövő évi államkasszában betervezték-e az eszközöket a választásokra is.

„Csupán szó volt arról, hogy mekkora további összegre lesz szükség az elnökválasztás második fordulójában” – mondta Vujović. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az államkasszában biztosítottak az eszközök mind a három lehetséges forgatókönyv számára.

Az első forgatókönyv szerint a rendes elnökválasztás megtartása a költségvetésben világosan látszik. A választások megszervezésére 1,1 milliárd dinárt terveztek be. Ezen kívül a költségvetésről szóló törvény indoklásában látható, hogy a kampány pénzelésének költségeit 641,76 millió dinárra becsülték. A politikai tevékenységek pénzeléséről szóló törvény szerint ennek az összegnek egyenlőnek kell lennie a teljes adóbevétel 0,07 százalékával.

Nemanja Nenadić, a Transparency Serbia szervezet programigazgatója szerint a teljes összeg, amelyre az elnökjelöltek egyenként számíthatnak, jelentősen kevesebb, mint 2012-ben. Ha a jelöltek száma ugyanannyi lesz, mint öt évvel ezelőtt, az indítványozóik megközelítőleg harmadával kevesebb pénzt kapnak majd, magyarázta Nenadić. Ez a politikai tevékenységek pénzeléséről szóló törvény módosításának következménye.

Egyébként 2012 tavaszán, amikor Boris Tadić alulmaradt Tomislav Nikolićtyal szemben, összesen 12 induló volt.

A Transparency számításai szerint azok a jelöltek, akik bejutnak az elnökválasztás második fordulójába, mintegy 1,5 millió euróra számíthatnak a büdzséből. Ez azt jelenti, hogy az eszközök jelentősen csökkentek az előző választáshoz képest. Akkor a DS és az SNS fejenként 2,2 millió eurót kapott az elnökjelöltjük kampányára.

„A nagy parlamenti pártok jelöltjei most jelentős előnyben lesznek majd a többiekhez képest. Ugyanis 2014 végén bevezették azt a lehetőséget, hogy a választási kampányra költhetik azt a pénzt, amit a politikai szubjektumok rendes pénzelésére szántak. A pártok pénzügyi jelentései alapján ezek a rendszeres költségvetési támogatások lehetővé tették egyes pártok, elsősorban az SNS és a PUPS számára, amelyek egy listán szerepeltek, hogy ezzel a pénzzel finanszírozzák a választási kampány nagy részét 2016-ban. A régi törvény szerint ez tilos volt” – magyarázza Nenadić.

A törvény szerint a pártok rendszeres pénzelésére a teljes adóbevétel 0,105 százalékát szánják. Ez azt jelenti, hogy 963 millió dinárt osztanak el arányosan a megszerzett mandátumok száma alapján.

A 2016-os parlamenti választásokon minden választási lista számára a választások előtt 5,8 millió dinárt osztottak szét. Most az elnökválasztás alkalmával, amennyiben feltűnik húsz jelölt, az őket javaslók 16 millió dinárt kapnak, ami háromszorosa az áprilisi választásokon szétosztott összegnek. Ha 12 jelölt lesz, akkor ötször több pénzt kapnak, mint a parlamenti voksoláson, vagyis mintegy 26,7 millió dinárt, derül ki a TS számításaiból.

A választási kampány költségeinek ellenőrzésére a korrupcióellenes ügynökség körülbelül 900 millió dinárt kap, ez elegendő kell, hogy legyen a terepi ellenőrzésre.

Amennyiben lesz második kör is, azt a költségvetési tartalékokból pénzelik. A költségvetési rendszerről szóló törvény módosításai által ez az összeg jelentősen megugrott: 2,5 százalékról 4 százalékra. Ez azt jelenti, hogy a költségvetési tartalék jelenleg több mint 40 milliárd dinárt tesz ki.

A költségvetési tartalékok között gyakorlatilag megvannak az eszközök egy rendkívüli parlamenti választás kiírására is. Ha egy időben tartanák a két választást, a szervezési költségek nem duplázódnának meg. 1,1 milliárd dinárról van szó. Ennyit szánnak a választási bizottságok munkájára. Azonban a pártok a politikai tevékenységek pénzeléséről szóló törvény szerint további eszközöket kapnának a kampány finanszírozására. (Politika)