A nemzetpolitikának mindig kell, hogy célja legyen, az autonómia pedig nem cél, hanem eszköz annak eléréséhez, hogy a külhoni magyaroknak élhető jövője legyen a szülőföldjükön. A nyugati hatalmak kezdetektől fogva gyanakvással tekintettek a rendszerváltás után kialakuló nemzetpolitikára, ez a gyanakvás részben máig megmaradt, ami beszűkíti az anyaország kormányának mozgásterét. A tabukat azonban lassan sikerül ledönteni, ma már mindenki számára természetes, hogy Magyarország törődik a határon túl rekedt magyarokkal. – mondta többi között Répás Zsuzsanna, nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a XII. Vajdasági Szabadegyetem hivatalos lezárása előtti közéleti kerekasztal beszélgetésen.

A szabadegyetem lezárása előtti beszélgetés keretében Németh Ernő, a Szabadkai Rádió magyar szerkesztőségének főszerkesztője: A magyar nemzetpolitika négy éve és a vajdasági magyar politikai érdekképviselet témájára beszélgetett Répás Zsuzsannával és Pásztor Istvánnal, a tartományi képviselőház és a VMSZ elnökével.

Répás Zsuzsanna rövid történelmi áttekintőjében többi közt vázolta, hogy már közvetlenül a rendszerváltás után Antall József megkezdte a tabuk ledöntését, amikor az egykori miniszterelnök arról beszélt, lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke. Mint mondta, ez volt a kezdet, a hivatalos bejelentése annak, hogy Magyarország foglalkozni akar az elszakított területeken élőkkel is, vagyis ez volt a nemzetpolitika kezdete. Később a Horn kormány alapszerződésekkel próbálta ezt a kérdést valamilyen módon a megoldások irányába terelni, de a következő tabu ledöntéséig 1996-ig kellett várni. Ez az intézményesített kapcsolattartás tabuja volt, a legfelsőbb szintű magyar-magyar párbeszéd, majd a státustörvény 2001-ben, ami kimondja, hogy a magyar állam nem csak általában törődik a külhoni magyarsággal, hanem személyes kapcsolatban is van velük. Ezt követte 2010-ben az állampolgársági törvény meghozatala.

Répás Zsuzsanna annak a véleményének adott hangot, hogy a budapesti íróasztalok mögött ülve nem lehet pontosan felmérni, hogy a külhoni magyarok milyen problémákkal kénytelenek szembenézni. Magyarország újabb kori történelmében csak az elmúlt 25 évben beszélhetünk nemzetpolitikáról. Arra is kitért, hogy meglátása szerint az elmúlt időszak nemzetpolitikájának egyik problémája abból fakad, hogy a hatalmon lévő kormányok elkötelezettségében hullámzás volt tapasztalható a külhoni magyarok irányába. Mint mondta, a külhoni magyarok azt érezhetik, a magyar kormány politikája nem jelentett mindig biztos támaszt, hanem egyértelműen attól függött, milyen kormány van hatalmon. Magyarország akkor tud jó nemzetpolitikát folyatni, ha egy erős, az érdekeiért kiálló ország képét mutatja, amire fel lehet nézni, és amire büszkének lehet lenni - mondta Répás Zsuzsanna. Megjegyezte még, hogy ha Magyarország minden kérdésben határozott nemzeti érdekérvényesítést folytat, akkor "más szemmel néznek rá a szomszédos országok kormányai is, másképp tudunk tárgyalni minden kérdésről". Az unorthodox gazdaságpolitikát kezdetben támadták, de mára meghozta az eredményeket, ma már külföldön sem tartják érvénytelennek a magyar kormány gazdaságpolitikájának az eredményeit. Az Orbán-kabinet lépései egyre több uniós tagállamba szivárognak át, Magyarország példáját több helyen csendben követni kezdték.

Pásztor István a beszélgetés során úgy fogalmazott, „csodának tekinthető az a tény, hogy a vajdasági magyar közösség megmaradt, hiszen az utóbbi 95 év eseményeit vizsgálva megállapítható, 70 évig a délvidéki magyarokkal a kutya sem törődött”, a közösség saját magára volt utalva. Az elmúlt négy év hozott nagyobb áttörést, a kiegyensúlyozottság, a partnerkapcsolatokra építés és az összetartás meghozta eredményét. A vajdasági magyarság fele igényelte, és meg is kapta az állampolgárságot. Nagyon fontos azonban, hogy minden közösség helyben fogalmazza meg igényeit. A külhoni magyarok képviselői és az anyaországi politikum viszonyában a megértést, a jó kommunikációt fontosabbnak ítélte meg az esetleges ideológia vagy egyéb szempontoknál. Pásztor nagyon fontosnak tartotta kiemelni azt a tényt, hogy a vajdasági magyaroknak van egy nemzeti tanácsa, mely a mandátuma végén most elszámoltatható.

A kerekasztal beszélgetéssel lezárult a XII. Vajdasági Szabadegyetem hivatalos része, melynek idén is a kishegyesi Kátai-tanya adott otthont.

Tóth Péter