A Szerbiában élő montenegrói kisebbség ernyőszervezete, a Krstaš egyesület az általa odaítélhető legmagasabb elismerésben részesítette Pál Károlyt, a kishegyesi községi képviselő-testület korábbi elnökét.

Pál Károly vehette át a Szerbiában élő montenegrói kisebbséget tömörítő Krstaš egyesület legmagasabb elismerését, a Da je vječna Crna Gora – Milorad Mido Vujošević díjat. Nenad Stevović publicista, a Krstaš alapító tagja elmondta, hogy az egyesület által odaítélhető legmagasabb elismerést évente egyszer ítélik oda olyan személyeknek, akik hozzájárultak a Szerbiában élő montenegróiak nemzeti identitásának megőrzéséhez. Pál Károly 2010-ben, mint a kishegyesi községi képviselő-testület elnöke és a község egyik vezető politikusa felkarolta a Krstaš egyesület kezdeményezését és végül a montenegrói nyelv hivatalosan is elfogadott nyelv lett Kishegyes községben, máig egyedüliként Szerbiában.

A Krstaš egyesület képviselő akkor döntöttek úgy, hogy kérni fogják Kishegyes községben a montenegrói nyelv hivatalos használatba vételét, amikor Montenegró alkotmányát is módosították, és a montenegrói lett az ország hivatalos nyelve. 2006-ban, amikor Montenegró Szerbiától különvált, a Szerbiában élő montenegróiak kisebbséggé váltak, attól a pillanattól kezdve Stevović szerint kiemelkedően fontossá vált a nemzeti öntudat megőrzése. Így lett Kishegyes az első és máig is egyetlen olyan község Szerbiában, ahol a montenegrói nyelv is hivatalosnak számít.

Az elismeréssel most Pál Károlynak szeretnék megköszönni erőfeszítéseit, illetve azt is, hogy az egyesület székhelyet kapott, továbbá egy telket is átengedett a község még abban az időben a Krstašnak, 200 éves díjmentes használatra, ahol majd felépülhet az önálló montenegrói ortodox egyház temploma, amint arra megteremtődnek a további feltételek is. Emellett Pál Károlynak elévülhetetlen érdemei vannak abban is, hogy az egykori királyi város, Cetinje és Kishegyes testvértelepülésekké válhattak, hangsúlyozzák. Stevović elmondta, Pál Károly a hatodik, de közülük az első nem montenegrói származású díjazott, aki megkapta ezt a montenegróiak szerbiai ernyőszervezete által odaítélhető legmagasabb elismerést.

Pál Károly, a díjazott elmondta, örömmel tölti el, hogy annak idején sikerre vihette a montenegrói nyelv hivatalossá tételét. Szeghegy az egyetlen olyan szerbiai település, ahol a montenegróiak vannak többségben. Véleménye szerint azzal, hogy ezt a kezdeményezést a képviselő-testület elfogadta, önmagunkat támogattuk, mert egymásra vagyunk utalva. – Kishegyes községben a magyar után a montenegrói a legnépesebb közösség, és Szeghegy az egyetlen helyi közösség Szerbiában, ahol a montenegróiak abszolút többségben vannak. Ezért éreztük úgy, hogy támogatnunk kell a Krstaš kezdeményezését – fogalmazott.

A Krstaš egyesület díszülésének keretében a díj átadását követően bemutatták Borislav Cimeša cetinjei író és publicista, a Montenegrói Pen Club elnöke S one strane života című regényét is, melyben az 1919-es montenegrói karácsonyi felkelésként ismert eseményeket dolgozta fel. Az I. világháború idején a független Montenegró Szerbia szövetségeseként lépett be a háborúba, majd 1916-ban megszállta az Osztrák-Magyar Monarchia hadserege. A világháborút követően 1918-ban megfosztották I. Miklós királyt a trónjától, majd Montenegrót a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság részévé tették. A függetlenségpártiak a beolvasztásra egyértelmű választ kívántak adni, amikor 1919 elején fegyveres felkelést robbantottak ki, amit a szerb hadsereg rövid időn belül levert. Cimeša ez alkalommal szólt a magyar és a montenegrói nép évszázados barátságáról is.

Tóth Péter