Szabadkán zárta pénteki vajdasági körútját Balog Zoltán, a magyarországi nemzeti erőforrások minisztere miután Újvidéken meglátogatta az Apáczai Diákotthont és az Európa Kollégiumot. Zártkörű megbeszélést követően a miniszter és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke közösen nyilatkozott a sajtónak a találkozó eredményeiről.

Pásztor István, a VMSZ elnöke köszönetet mondott a magyar kormánynak a Vajdaságba juttatott támogatásért. Elmondta, ez a segítség nélkül nem lehetett volna befejezni és működtetni az Európa Kollégiumot és az ösztöndíjprogram sem jöhetett volna létre, márpedig ez a két elem együtt azért fontos, mert így a családok gyakorlatilag ingyen tudják taníttatni gyermekeiket, de ugyanígy megemlítette az oktatási-nevelési támogatást és minden egyéb segítséget.

Pásztor elmondta, a Balog Zoltánnal folytatott megbeszélések során új programokról is szó volt. Ezek között első helyen említette a szabadkai székhelyű egyetemi képzőközpont megvásárlását és felújítását, a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar épülete felújításának ötödik fázisát, a kar anyagi nehézségeinek elhárítását, valamint a Műszaki Szakfőiskola állagmegőrzésének biztosítását is.

A VMSZ elnöke kihangsúlyozta, a párt abban érdekelt, hogy az MTTK egy jól működő felsőoktatási intézmény legyen és a zökkenőmentes működés érdekében kérte Balog Zoltánt, hogy a magyar kormány biztosítson egy olyan támogatást, amellyel a kar áthidalhatja nehézségeit.

Az új projektumok közül Pásztor említette még a Tanyaszínház kavillói épületének befejezését, a Zentai Kamaraszínház fejlesztését, a Magyar Szó és a Hét Nap működési feltételeinek javítását, valamint a doroszlói Szentkút fejlesztését.

Balog Zoltán arról beszélt, hogy Vajdaságban egy gyarapodni, erősödni akaró magyar közösséget lát, ehhez a fejlődéshez pedig fontos az erőteljes politikai fellépés, amit a VMSZ tud biztosítani.

A Pásztor által említett programok kapcsán elmondta, első helyen mindenképp a szabadkai felsőoktatás kibővítése áll, egy komoly kampuszt terveznek kiépíteni. Az ingatlan megvásárlásához szükséges pénzeszközöket már biztosították, a projektumnak a Szekeres László Alap lesz a gazdája.

Balog megemlítette, hogy vasárnap magyar-szerb közös kormányülés lesz, ahol az itteni magyar kisebbség ügye, azok rendezése kiemelt helyet kap.

A Vajdaság Ma kérdésére Balog megerősítette, hogy Szabadkán valósulna meg a tervezett magyar egyetemi kampusz, ahol a Szegedi Tudományegyetem kihelyezett gazdasági és gyógypedagógiai képzéseit, majd második körben mérnök-informatikai tagozatait nyitnák meg, amelyek ma hiányoznak a vajdasági magyar felsőoktatási programból – mondta.

Magyarország emberi erőforrások minisztere újságírói kérésre reagált a Vajdasági Tudományos Kerekasztal csütörtöki záradékában megfogalmazott álláspontokra, miszerint a vészes munkanélküliség és az elvándorlás megfékezése érdekében a kerekasztalon résztvevő vajdasági magyar felsőoktatási szakemberek csakis hazai akkreditációval rendelkező intézményekben, vajdasági tanári káderállománnyal folyó képzéseket tartanak elfogadhatónak, a magyarországi vendégtanárok alkalmazását pedig csupán az itteni intézményekkel egyeztetve, hiányszakmák esetében, átmeneti megoldásként támogatják.

Balog Zoltán szerint mindaddig, amíg nem tudják kiváltani itteni tanárok ezeket a képzéseket, addig nem lehet akadálya az erőforrások megosztásának. „Ez nem jelent konkurenciát, hiszen itt szereznek diplomát azok, akik itt tanulnak. Konkurencia az lenne, ha Szegedre, Budapestre vagy Nyugat-Európába mennének a fiatalok továbbtanulni”- fogalmazott a miniszter hozzátéve, hogy nem szabad elvenni a fiataloktól a szabad mozgás lehetőségét, hanem az a fontos, hogy az óvodától a középiskoláig olyan nevelésben részesüljenek, hogy kedvük legyen visszajönni, amihez hozzájárulnak a milliárdos gazdaságfejlesztési támogatások.

Balog leszögezte, hogy semmi olyan kihelyezett képzést nem támogatnak, és nem engedélyeznek, amire nincs szükség Vajdaságban, ezért nyitottak a párbeszédre azokkal, akik nem értenek egyet a bejelentett törekvésekkel. „Nincs érdekünkben úgy professzorokat küldeni Vajdaságba, hogy itt nincsen rájuk szükség, ha jobb kínálat van és erősebb intézmények, akkor természetesen nem jönnek” – mondta a miniszter.

Pásztor István szerint kétféleképpen lehet megközelíteni a kérdést, a kerekasztal és a záradék egy szabadabb műfaj, a másik pedig életszerű, arra kell törekedni, hogy az ambiciózusan megfogalmazott záradék találkozzon az élettel. A realitás az, hogy az utolsó pontig összehangolt álláspontja van a VMSZ-nek és a magyar kormánynak – jelentette ki Pásztor –, aminek a lényege az, hogy a magyar közösség szempontjából továbbra is prioritást élvez az Újvidéki Egyetem és annak minden kara, de vannak olyan igények, amelyeket magyarországi egyetemi képzések áthelyezésével tudnak megoldani. Ezeket a képzéseket nem tudják az Újvidéki Egyetemen belül megvalósítani. A magyarországi képzés beindulását követően pedig néhány éven belül, amikor elérik azt a szakértői számot, amely hosszútávon biztosítja a képzést, egy másfajta felsőoktatási képzést tudnak indítani – mondta Pásztor István hangsúlyozva, hogy a VMSZ továbbra sem tartja reálisnak – még kerekasztal beszélgetés formájában sem – a Szabadkai Magyar Egyetem ügyét, viszont fontosnak tartják az Újvidéki Egyetemet, az MTTK-t és a magyar kampuszt, mert ezen keresztül lehet biztosítani mindazokat a képzéseket, amelyek kerekké teszik a felsőoktatást.

Balog Zoltán hangsúlyozta, hogy a magyar állam támogatásával most megvásárlásra kerülő infrastruktúra a vajdasági magyarság tulajdonát képezi, és ha megvan itt a képzési erő, akkor mindez rendelkezésére áll azoknak, akik ezt működtetni tudják.

„Kiemelten fontos prioritás az, hogy a gyerekeink megtanuljanak szerbül, ennek érdekében ezen a héten sikerült elérni azt, hogy a szerbet, mint idegen nyelvet tanítsák ezentúl az iskolában” – jelentette be a VMSZ elnöke Balog Zoltánnal közösen megtartott szabadkai sajtótájékozatóján.

Basity Gréta