Huszonnégy évvel ezelőtt, 2001. szeptember 11-én, kedden reggel az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet összehangolt merényletsorozatot indított az Egyesült Államok ellen, amely a modern kor legsúlyosabb terrortámadásává vált.

A közel háromezer áldozatot követelő esemény alapjaiban formálta át a globális biztonságpolitikai környezetet. New Yorkban helyi idő szerint 8:46-kor és 9:03-kor két eltérített utasszállító repülőgép csapódott a Világkereskedelmi Központ ikertornyaiba, amelyek 9:59-kor, illetve 10:28-kor omlottak össze. Egy harmadik gép 9:37-kor a washingtoni Pentagon épületét érte, míg a negyedik – amelynek célpontja feltehetően a Fehér Ház vagy a Kongresszus volt – az utasok ellenállása miatt 10:03-kor zuhant le a pennsylvaniai Shanksville közelében.

Áldozatok és következmények

A merényletekben 19 elkövető mellett 2 977 ember vesztette életét, 90 ország állampolgárai közül. A négy repülőgépen 246 ember tartózkodott, a WTC környékén 2 606 áldozatot azonosítottak – köztük 343 tűzoltót és 72 rendőrt –, a Pentagon elleni támadásban pedig 125 ember halt meg. A földi maradványok teljes azonosítása mindmáig nem fejeződött be. Az Oszama bin Laden vezette al-Kaida 2004-ben vállalta magára az akciót. Az Egyesült Államok azonnali válaszként napokra lezárta légterét, a fegyveres erőket legmagasabb készültségbe helyezte, és George W. Bush elnök kijelentette: az ország minden felelőst felkutat, beleértve azokat is, akik menedéket adtak a terroristáknak.

Politikai és jogi lépések

2001. október 26-án Bush aláírta a nagy vitát kiváltó Patriot Act törvényt, amely jelentősen bővítette a hatóságok jogköreit, ugyanakkor korlátozta a polgári szabadságjogokat. Létrehozták a Belbiztonsági Minisztériumot, átszervezték a titkosszolgálatokat, és világszerte szigorították a repülésbiztonsági előírásokat. Bush 2003-ban szeptember 11-ét nemzeti emléknappá és a hazafiság napjává nyilvánította, Barack Obama 2009-ben a szolgálat és emlékezés napjaként jelölte meg. A ledőlt ikertornyok helyén a merényletek tizedik évfordulójára emlékhely és vízesés készült, falain az áldozatok neveivel. A részben föld alatti Nemzeti Szeptember 11. Emlékmúzeum 2014-ben nyílt meg, 2017 óta pedig a brüsszeli NATO-központ kertjében is áll egy emlékmű az egyik torony vasbeton darabjával. New Yorkban minden év szeptember 11-én lélekharangok kondulnak meg, miközben felolvassák az áldozatok neveit.

Hosszú háború és utóélet

A támadások nyomán az Egyesült Államok 2001. október 7-én hadműveletet indított az afganisztáni tálibok ellen, akik menedéket nyújtottak az al-Kaidának. Az amerikai történelem leghosszabb háborúja 2021. augusztus 30-án ért véget, miután a tálibok augusztus közepén visszaszerezték a hatalmat, és szeptember 11-én ideiglenes kormányt hirdettek. Oszama bin Ladent 2011. május 2-án pakisztáni területen amerikai kommandósok ölték meg, míg a merényletek egyik fő szervezője, Ajmán az-Zavahiri 2022. július 31-én egy kabuli dróntámadásban vesztette életét. A támadások kitervelőjeként számon tartott Hálid Sejk Mohamed és négy társa 2003-ban került amerikai fogságba, ellenük 2012-ben emeltek vádat, de perük mindmáig nem kezdődött el. 2024 augusztusában vádalkut kötöttek volna a halálbüntetés elkerülésére, ám a közfelháborodás miatt a megállapodást két nap múltán visszavonták.

Jogszabályok és emlékezet

2016-ban, Barack Obama elnöki vétója ellenére, az amerikai Kongresszus olyan törvényt fogadott el, amely lehetőséget ad az áldozatok hozzátartozóinak, hogy perbe fogják a bűnrészességgel gyanúsított országokat – köztük Szaúd-Arábiát is, mivel a 19 elkövető közül 15 szaúdi állampolgár volt. A Kongresszus állandó kompenzációs alapot hozott létre a mentésben részt vevő és egészségkárosodást szenvedett rendőrök, tűzoltók és segélymunkások támogatására; a jogszabályt Donald Trump 2019. július 29-én írta alá. Joe Biden elnök 2021. szeptember 3-án elrendelte a terrortámadásokkal kapcsolatos titkosított dokumentumok felülvizsgálatát, 2022-ben pedig az al-Kaida egy 250 oldalas jelentést tett közzé a merényletek részleteiről.

Újjáépítés és emlékhelyek

A romba dőlt Világkereskedelmi Központ helyén ma hét felhőkarcolóból álló új épületegyüttes épül, amelyből eddig négyet fejeztek be. A 2014-ben átadott, 541 méter magas One World Trade Center – amely nevében az Egyesült Államok függetlenségének évére, 1776-ra utal – a nyugati félteke legmagasabb felhőkarcolója, és a tragédia utáni újjáépítés szimbolikus jelképe.