Szerbia 2000 óta 8,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást kapott az Európai Uniótól, amely ezzel az ország legnagyobb adományozója. Az uniós forrásokból vasutakat, energetikai beruházásokat, egészségügyi és környezetvédelmi projekteket, de kisvállalkozásokat és családi gazdaságokat is támogattak, miközben Brüsszel egyre erősebben köti a pénzek kifizetését a jogállamisági reformokhoz.

Mi köti össze a Belgrád–Niš vasútvonal korszerűsítését, egy neurológiai betegek rehabilitációját segítő eszközt és egy északkelet-szerbiai méhészeti gazdaságot? A válasz: az Európai Unió pénze – írja a BBC szerb nyelvű kiadása, amelyet a 021.rs közölt. A BBC megkeresésére az Európai Unió szerbiai küldöttsége azt közölte, hogy Szerbia 2000 óta 8,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást kapott az EU-tól.

Az uniós támogatások különböző formában jutnak el Szerbiába: nagy állami infrastrukturális beruházásokon, helyi önkormányzati és vállalati projekteken, iskolákon, civil szervezeteken, induló vállalkozásokon és mezőgazdasági gazdaságokon keresztül. Az EU Za tebe hivatalos portál szerint az Európai Unió Szerbiában 17 különböző területen van jelen, a mezőgazdaságtól és az egészségügytől kezdve a környezetvédelemig, az oktatásig, a digitalizációig, az innovációig, a jogállamiságig és a közigazgatási reformig.

A BBC példaként említi a Biskuplje faluban élő Živković családot, amely több évtizedes szünet után újraindította a családi méhészetet. A gazdaságban mézet, propoliszt és méhpempőt árulnak, emellett api kamrát is kialakítottak, amelyet uniós támogatással fejlesztettek ki. Az ilyen kisebb projektek is azt mutatják, hogy az uniós pénzek nemcsak nagy állami beruházásokban jelennek meg, hanem vidéki vállalkozások és családi gazdaságok fejlesztésében is.

Hasonló utat járt be Marija és Marko Grujić is, akik a Neuroblast nevű rehabilitációs eszköz fejlesztéséhez kaptak támogatást. A készüléket neurológiai betegek, köztük sclerosis multiplexszel élők, agyi érkatasztrófán átesett páciensek és cerebrális parézissel élő gyermekek használhatják otthoni gyakorlásra. Marija Grujić a BBC-nek azt mondta, a támogatás különösen abban az időszakban volt fontos számukra, amikor már túl komoly volt az ötletük ahhoz, hogy csak családi és baráti segítségre támaszkodjanak, de még túl kicsik voltak az intézményi befektetők számára.

A nagyberuházások közül az egyik legjelentősebb a Belgrád–Niš vasútvonal korszerűsítése. A BBC szerint a beruházás értéke 2,2 milliárd euró, ebből 600 millió euró uniós vissza nem térítendő támogatás. A hivatalos EU-s projektportál emellett arról ír, hogy Szerbia és az EU jelenleg a 10-es vasúti folyosó korszerűsítésén dolgozik, amelyhez 2,8 milliárd eurós pénzügyi csomagot irányoztak elő.

Az uniós forrásokból több más látványos beruházás is megvalósult vagy folyamatban van. A BBC összeállítása szerint ilyen volt a Galambóc (Golubovac) várának felújítására fordított 9 millió euró, a Vlasina vízerőmű 16 millió eurós megújítása, valamint a Szerbia és Bulgária közötti gázinterkonnektor, amelyhez 50 millió euró IPA-támogatás érkezett. Az EU szerbiai küldöttsége szerint az interkonnektor az energiabiztonság szempontjából is fontos, mert csökkenti Szerbia egyetlen ellátási iránytól való függőségét.

A számok alapján az EU jelenléte Szerbiában széles körű. Az EU Za tebe adatai szerint az uniós forrásokból 17 ágazatban mintegy 1500 projektet finanszíroztak, 1500 kilométernyi út és vasút építéséhez vagy felújításához járultak hozzá, a mezőgazdaság 230 millió euró, az egészségügy pedig a koronavírus-járvány előtt és alatt 200 millió euró támogatást kapott. A környezetvédelemre 400 millió eurót fordítottak.

Mindezek ellenére a szerbiai közvéleményben az EU megítélése nem egyértelmű. A BBC által idézett Eurobarométer szerint a megkérdezetteknek csak valamivel több mint egyharmada bízik az Európai Unióban, miközben 55 százalék úgy véli, Szerbiának haszna származna az uniós tagságból, 41 százalék pedig ezzel nem ért egyet. Szerbia 2014 óta folytat csatlakozási tárgyalásokat az EU-val, de az ukrajnai háború kezdete óta nem nyílt új tárgyalási fejezet, Belgrád pedig továbbra sem vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben.

Az uniós pénzek körüli vita az utóbbi hónapokban politikai dimenziót is kapott. A Nyugat-Balkán növekedési tervéből Szerbiának járó pénzek sorsa bizonytalanná vált a jogállamisággal és az igazságügyi reformokkal kapcsolatos brüsszeli aggályok miatt. Marta Kos bővítési biztos korábban jelezte, hogy az Európai Unió a reformok teljesítésétől teszi függővé a kifizetéseket, a Reuters pedig arról írt, hogy Brüsszel 1,6 milliárd eurónyi, Szerbiának szánt hitel és támogatás felszabadítását vizsgálja felül az igazságügyi reformok miatt.

A BBC által bemutatott példák ugyanakkor azt mutatják, hogy az uniós támogatások nem elvont brüsszeli pénzekként jelennek meg Szerbiában, hanem nagyon is konkrét formában: felújított hidakban, vasutakban, vállalkozásokban, egészségügyi eszközökben és helyi fejlesztésekben. A kérdés ma már nemcsak az, mennyi pénz érkezik az Európai Unióból, hanem az is, hogy Szerbia milyen reformokkal, átláthatósággal és politikai döntésekkel tudja biztosítani ezeknek a forrásoknak a folytatását.