Véget ért az Egyesült Államok vezette nemzetépítés korszaka a Nyugat-Balkánon, az amerikai politika célja pedig nem a „megmentés” vagy az újjáépítés, hanem a stabilitás és a kölcsönösen előnyös partnerség – áll a külügyminisztérium jelentésében, amelyet a BBC szerb nyelvű kiadása elemzett szakértők bevonásával.

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma új jelentésében azt üzente a Nyugat-Balkán országainak, hogy „elmúlt az USA vezette nemzetépítés korszaka”, Washington célja pedig a térségben immár nem a „megmentés” vagy az újjáépítés, hanem a stabilitás és a kölcsönösen előnyös partnerségek erősítése – írja a BBC szerb nyelvű kiadása.

A megfogalmazás élénk visszhangot váltott ki a régióban, és felvetette a kérdést, hogy változik-e az Egyesült Államok nyugat-balkáni politikája. Amanda Torp, a washingtoni Atlanti Tanács munkatársa a BBC-nek azt mondta: az amerikai külügyminisztérium nagyrészt csak hangosan kimondta azt, amiről eddig inkább hallgattak, de a dokumentum önmagában nem jelent jelentős diplomáciai fordulatot.

A jelentés fő prioritásként a regionális stabilitás fenntartását, a gazdasági és energetikai együttműködés erősítését, Oroszország és Kína befolyásának visszaszorítását, valamint a szervezett bűnözés elleni fellépést nevezi meg. A dokumentum szerint a nyugat-balkáni szervezett bűnözői csoportok közvetlen fenyegetést jelentenek az amerikai biztonságra.

A jelentés hat országot említ: Albániát, Bosznia-Hercegovinát, Koszovót, Montenegrót, Észak-Macedóniát és Szerbiát. Amanda Torp szerint az, hogy Washington következetesen hat nyugat-balkáni államról beszél, üzenetként is értelmezhető azoknak az országoknak, amelyek nem ismerik el Koszovót.

A BBC-nek nyilatkozó Vesko Garčević, a Bostoni Egyetem nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó professzora szerint a jelentés fontos, de nem szabad túlértékelni. Úgy látja, Donald Trump második adminisztrációjában az amerikai külpolitika jelentős része a korábbinál kevésbé intézményes csatornákon keresztül működik.

A dokumentumban hangsúlyos az energetikai dimenzió is. Washington továbbra is a régió orosz gáztól való függésének csökkentését szorgalmazza, miközben az amerikai cseppfolyósított földgázt, nukleáris technológiát és megújuló energiát geopolitikailag megfelelő és kereskedelmileg vonzó alternatívaként mutatja be. Garčević szerint az üzenet világos: a térség országainak be kell kapcsolódniuk azokba a projektekbe, amelyeket az amerikai adminisztráció fontosnak tart.

A jelentésből ugyanakkor több korábbi hangsúly is hiányzik. Garčević arra hívta fel a figyelmet, hogy a dokumentum nem említi a bosznia-hercegovinai főképviselő hivatalát, az OHR-t, és alig szól az európai partnerekről. A korrupció elleni küzdelem is csak az orosz és kínai befolyás elleni fellépés összefüggésében jelenik meg, miközben a független igazságszolgáltatás és a médiaszabadság – amelyek korábban gyakran szerepeltek az amerikai régiós jelentésekben – most háttérbe szorultak.

Bosznia-Hercegovina esetében Washington továbbra is támogatja a területi integritást és a daytoni békemegállapodást, de Garčević szerint fontos változás, hogy az Egyesült Államok ezúttal nem beszél annak reformjáról. Torp ugyanakkor úgy véli, a jelentés azon megfogalmazása, hogy az USA ott nyújt támogatást, ahol azt kérik, nyitva hagyja a lehetőséget az aktívabb amerikai szerepvállalásra is.

A BBC elemzése szerint a Nyugat-Balkán jelenleg nem tartozik Washington legfontosabb külpolitikai kihívásai közé: az amerikai figyelmet inkább az iráni helyzet, az ukrajnai háború és más globális válságok kötik le. A jelentés mégis azt jelzi, hogy az Egyesült Államok a térséget továbbra is stratégiai, gazdasági és biztonsági szempontból fontos régióként kezeli – csak a korábbiaknál jóval pragmatikusabb megközelítéssel.