A szerbiai munkavállalók továbbra is többet dolgoznak, mint az Európai Unió átlaga, ennek ellenére fizetésük és életszínvonaluk elmarad a legtöbb európai országétól. Az Eurostat 2025-ös adatai szerint Szerbia továbbra is jóval az uniós átlag felett áll a ledolgozott heti munkaórák számát tekintve, írja a Danas.

Az adatok szerint Szerbiában az átlagos munkahét 40,6 órás, míg az Európai Unióban 35,9 óra. Ez azt jelenti, hogy a szerbiai dolgozók hetente átlagosan mintegy négy órával többet dolgoznak, mint az uniós átlag.

Az egyes országokat vizsgálva is Szerbia áll az élen. Az EU-ban Görögországban (39,6 óra) a leghosszabb munkahét, ezt Bulgária és Lengyelország követi (38,7–38,7 óra), majd Litvánia (38,4 óra).

A másik végletet Hollandia képviseli, ahol az átlagos munkahét mindössze 31,9 óra. Ezt Dánia és Németország követi 33,9 órával, valamint Ausztria 34 órával.

A régió országai közül csak Bosznia-Hercegovinában hosszabb a munkaidő, ahol heti 40,9 órát dolgoznak átlagosan. Horvátországban 37,7, Magyarországon 37,4, Észak-Macedóniában 39,5, Romániában 38,2, míg Bulgáriában 38,7 órát töltenek munkával hetente.

Ugyanakkor a szerbiai átlagfizetés márciusban 121.650 dinár, azaz körülbelül 1040 euró volt, míg például Horvátországban ugyanebben a hónapban 1555 eurót tett ki.

Bár Szerbiában több munkaórát dolgoznak az emberek, a bérek továbbra is jelentősen alacsonyabbak. Ennek ellenére Aleksandar Vučić szerb elnök nemrég ismét hangsúlyozta, hogy az ország polgárainak többet kell dolgozniuk, és arra is utalt, hogy Németország a versenyképesség megőrzése érdekében a munkaidő növelését tervezi. Arról azonban nem esett szó, hogy a német munkavállalók átlagosan közel hét órával rövidebb munkahéttel rendelkeznek.

Ennél árnyaltabb a kép

Mihail Arandarenko, a Belgrádi Közgazdaságtudományi Kar professzora szerint a különbség nem olyan nagy, mint amilyennek első pillantásra tűnik. Emlékeztetett arra, hogy Szerbiában korábban még hosszabb volt az átlagos munkaidő, és az elmúlt években enyhe csökkenés figyelhető meg.

Szerinte annak, hogy a szerbiai munkaidő még mindig jelentősen meghaladja az uniós átlagot, több oka is van.

„Az egyik legfontosabb tényező, hogy nálunk nagyon kevés a részmunkaidős foglalkoztatás. Ez a fő ok. Hollandiában például a nők több mint fele részmunkaidőben dolgozik, míg nálunk a férfiakat és nőket együtt számítva is alig öt százalék ez az arány” – magyarázta Arandarenko.

Hozzátette, hogy a foglalkoztatási szerkezet is fontos szerepet játszik.

„A mezőgazdaságban többet dolgoznak, mint a legtöbb más ágazatban. A gazdálkodók rendszerint heti 40 óránál is többet dolgoznak. Ugyanez igaz a saját vállalkozással rendelkezőkre is, vagyis az önfoglalkoztatók többségére. Ezek a szerkezeti tényezők jelentősen felfelé húzzák a szerbiai átlagot” – mondta.

Jelenleg a foglalkoztatottak mintegy 12 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban, az önfoglalkoztatottak aránya pedig összesen 20 százalék körül van, a mezőgazdászokat is beleértve, ami jóval meghaladja az uniós átlagot.

A professzor szerint Szerbiában az is gyakoribb, hogy valaki egyszerre két munkát végez, ami szintén növeli az átlagos munkaidőt.

Arandarenko úgy véli, valószínűleg a túlórák száma is magasabb, és a különbséget az is befolyásolhatja, hogy a munkaidő-számítás módja országonként eltér.

„A munkáltatók gyakran azt mondják, hogy nálunk a munkaidőbe a szüneteket is beleszámítják, míg Nyugat-Európában nem. Ráadásul a statisztika kérdőíves felmérésen alapul, amelyet maguk a munkavállalók töltenek ki, így ez is szerepet játszhat” – jegyezte meg.

Szerinte, ha ezeket a tényezőket kiszűrnénk, a szerbiai átlagos munkaidő sokkal közelebb állna az uniós átlaghoz.

A bérek továbbra is az ország fejlettségi szintjét tükrözik

Ami a fizetéseket illeti, Arandarenko szerint az alacsonyabb bérek elsősorban az ország gazdasági fejlettségi szintjének következményei.

„Létezik egy lassú felzárkózás az Európai Unió átlagához, de ez hosszú folyamat” – hangsúlyozta.

Úgy véli, sokakat összezavar, hogy miközben a bérek emelkedtek, az árak is jelentősen közeledtek az európai szinthez.

„Az árak erősen felzárkóztak Európához, ami azt jelenti, hogy a vásárlóerő-paritásunk is közelebb került az uniós átlaghoz. Az euróban kifejezett béreink ma közelebb vannak az európai bérekhez, ugyanakkor a vásárlóerőnk gyengébb, mint korábban volt. Száz euró Szerbiában még mindig többet ér, mint száz euró Európában, de ez a különbség ma már jóval kisebb” – magyarázta.

A jövőt illetően úgy véli, hogy a szerbiai átlagos munkaidő akkor is csökkenni fog, ha a hivatalos munkaidő változatlan marad.

„Ha mindenki ugyanannyit dolgozik, már az is elegendő változást hoz, hogy egyre kevesebben dolgoznak a mezőgazdaságban. Hamarosan a foglalkoztatottak kevesebb mint tíz százaléka tartozik majd ebbe az ágazatba, ami lefelé fogja húzni az országos átlagot” – zárta gondolatait Arandarenko.