A 2016-os év munkájáról és pénzügyi tervének megvalósításáról számoltak be a Magyar Nemzeti Tanács elöljáró, valamint a kisebbségi önkormányzathoz tartozó testületek és intézmények vezetői a csütörtöki tanácsülésen. Látványos eredmények és takarékosság jellemezte a tavalyi évet – hangoztatták a politikusok. Az ellenzék szerint a beszámoló terjengős, de hiányoznak belőle a stratégiai célkitűzések eredményei.

Takarékosság jellemezte a tanács tavalyi kiadásait – emelte ki Jerasz Anikó, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke a tavalyi pénzügyi beszámoló ismertetésekor. Az anyaországi támogatások átváltása a tervezettnél kedvezőbb árfolyamon történt, illetve a természetes és jogi személyek önkéntes átutalásainál is nagyobb a megvalósított összeg, a költségvetést ennek fényében módosították az év végén. Az MNT 2016-os költségvetése 862,5 millió dinárt tett ki – összegezte Jerasz.

Az elmúlt két év tapasztalatai folyamatosan valósultak meg, és látványos eredményeket hozott közösségünk fogyása,minden gondja és baja ellenére – ismertette a munkabeszámoló részleteit Hajnal Jenő tanácselnök. Az oktatás területén nemcsak folytatták azokat a törekvéseket, amelyek középpontjában a magyar bölcsődei és óvodai csoportok népszerűsítése, az iskolakezdést támogató csomagok kiosztása, az iskolabusz- és napközis program, valamint a felsőoktatási ösztöndíjazás áll, hanem új kezdeményezések is létrejöttek – hangsúlyozta az MNT elnöke külön kiemelve a szakképzés évének sikereit, az Európa Kollégiumot és a vajdasági magyar kulturális háló eredményeit. Az elmúlt négy évben életre kelt a vajdasági magyar kulturális háló, megtörtént az 1944–1945-ös ártatlan áldozatok tömegsírjainak műholdas, számítógépes globális helymeghatározása és ideiglenes megjelölése, a kisebbségi akcióterv kidolgozása, a szórványprogram – sorolta az eredményeket Hajnal, beszédében megköszönve az anyaország és a magyar kormány támogatását.

A Tanács Végrehajtó Bizottsága 2016. január 1-je és 2016. december 31-e közötti időszakban összesen 51 rendes ülést tartott, amelyeken 289 döntést hozott – számolt be a VB tevékenységéről a testület elnök asszonya, ezt követően pedig Bábi Attila hivatalvezető a Magyar Nemzeti Tanács Hivatalának tavalyi munkájára vonatkozó adatokat ismertette a tanácstagok előtt.

Joó Horti Lívia, a Magyar Mozgalom képviselője a stratégiai tervezés megvalósulásának hiányát rótta fel a tanács tavalyi munkabeszámolója kapcsán. A képviselő asszony szerint habár az oktatás és a kultúra valóban jelen van a dokumentumban, a többi stratégia alig. A vajdasági magyar tájékoztatás történetében fekete betűkkel vonul be a 2016-os esztendő a nagyfokú leépülés következtében – mondta Joó-Horti. Hozzátette: A nyelvhasználat elvétve jelenik meg a beszámolóban, mindeközben a hivatalban nincs olyan szakember, aki kifejezetten a kisebbségi nyelvhasználati jogokkal, kérdésekkel foglalkozna, a népesedésről, a civil szféráról pedig egyáltalán nem esik szó – mondta az ellenzéki képviselő. Számon kérte továbbá a magyarországi kihelyezett egyetemi képzésekről szóló vita hiányát, hiszen az épület megvásárlását megelőzően sem az oktatási bizottság, sem az akadémiai tagság, sem pedig a felsőoktatási konzultatív testület véleményét nem kérték ki a Szegedi Tudományegyetem Szabadkán tervezett szakképzéséről és annak hatásáról a vajdasági magyar felsőoktatási intézményekre.

Szilágyi Miklós (MÖ) felszólalásában cáfolta az a kijelentést, miszerint nincs nyelvhasználattal megbízott személy a hivatalban. Kijelentette: ő az, aki a nyelvhasználati jogok érvényesítését ellenőrzi a beérkezett panaszok és Toldi Brigitta munkatárs rendszerezése nyomán, a munkája és a magánélete megengedte idejének függvényében. A képviselő szerint az itthon maradás sarkalatos pontja a részarányos foglalkoztatásról szóló törvény, nem azért van kevés magyar nyelven is beszélő jogász és bíró, mert nem biztosítottak a feltételek, hanem mert kevesen választják a jogi szakot.

Tari István (VMDK) ellenzéki képviselő terjengősnek és ízléstelennek minősítette az MNT munkájáról szóló beszámolót, a képviselő szerint a szófordulatok helyett a problémákkal való szembenézéssel kell foglalkozni, a cselekvési tervvel kapcsolatos gondokkal szembesülni, a kisebbségi akcióterv részleteiről beszámolni. Tari István szerint a nemzeti tanács beszámolójában szereplő európai utat nem az MNT tanácsának, hanem Szerbiának kell választania, amihez el kell számolnia a szerbiai történelem, hangsúlyosan a kilencvenes évek áldozataival.

Dudás Károly (MÖ) szerint a nézőpontok eltérése okozza az ellenzék és a hatalmi többség eltérő meglátásait és értékelését. A képviselő a kulturális stratégia megvalósulását és a szórványprogramok jelentőségét hangsúlyozta a vita során.

Jerasz Anikó (MÖ) viszontválaszában kijelentette, hogy azok a személyek, akiknek a gyermekei Magyarországon tanulnak, ne beszéljenek arról, hogy itthon kell tanulni – ezzel egy újabb vitát nyitott meg az ülésen. A VB elnöke szerint minden stratégia érintve lett. A hatalmi többség tagja azt kifogásolta, hogy az ellenzéki képviselők korábban megszavazott döntései teljesen ellentmondnak a mai felszólalásaiknak.

Az ellenzék kikérte magának a személyeskedést, Joó-Horti véleménye szerint szakpolitizálni úgy lehet, ha érvek ütköznek érvek ellen, ezért nincs helye az ülésen a személyeskedésnek és az indulatoskodásnak.

Perpauer Attila (MÖ) szerint az ellenzék örökösen elégedetlen, degradálni próbálja az MNT munkáját, nem veszik észre a szakpolitizálást, illetve a nemzeti tanács, a VB és a hivatal komplex munkáját sem. A képviselő szerint a jelenlegi MNT jó gazdája ennek a közösségnek.

Zsoldos Ferenc (MM) kifejtette, hogy a vajdasági magyarság egyértelműen egy fogyó közösség, viszont ezzel párhuzamosan hihetetlenül nagy pénzek áramolnak az utóbbi időben felé. Az ellenzéki képviselő elismerte a jelenlegi MNT oktatás terén megvalósított eredményeit. A legnagyobb eredmény szerinte a 2010 és 2014 között megkezdett oktatási építkezés folytatása, emellett kiemelte a kulturális területekről szóló beszámolót is. A képviselő hozzátette, hogy a kultúra mindig is a kisebbségi önkormányzat egyik legbővebb területe volt, de a beszámoló olyan eredményeket is tartalmaz, amelyet egyéb kulturális intézmények valósítottak meg, ezek közül egyeseket az MNT finanszírozott, mások azonban, mint például a 800 éves Zenta ünnepségsorozata, egyéb pénzügyi támogatásokból megvalósultak meg, ám a dokumentum mégis feltünteti ezeket. Zsoldos továbbá hiányolja, hogy a kisebbségi akciótervvel többszöri képviselői javaslatra sem foglalkozott a tanács testületi szinten, de a beszámolójában ez is benne van.

Az MNT elnöke válaszában a kulturális stratégiát hozta példának: számos kiemelt jelentőségű rendezvényt és intézményt határoz meg a cselekvési terv, és a pályázatokat is eszerint írja ki a tanács – mondta, ami bizonyíték arra, hogy a stratégiák mentén folyik a munka. Hajnal Jenő továbbá a tervezett anyaországi kihelyezett képzésről is beszélt. Elmondta, hogy régi célkitűzés volt a hazai országos magyar nyelvű felsőoktatás kereteinek kibővítése. Azok a fiatalok, akik itthon tanulnak, nagyobb eséllyel találnak itthon munkát és maradnak a szülőföldön – érvelt az elnök. Ehhez elengedhetetlen a szerb nyelvi felzárkóztatás, a vegyes nyelvű kutatóbázis létrehozása és az anyanyelvi intézményekkel való szoros együttműködés, a magyarországi egyetemek és a szabadkai karok együttműködéséről pedig a hazai intézményekkel való egyeztetést követően születik végleges megállapodás – ígéri az MNT elnöke. A Makovecz Program a diákok és a tanárok kölcsönös mobilitásáról szól, a hallgatók egy héttől akár egy hónapig tanulhatnak majd az anyaországban, a tanítóképzőben pedig már foglalkoztatnak is egy szegedi tanárt – ismertette Hajnal, aki szerint a legfontosabb az, hogy itthon biztosítsák a továbbtanulás lehetőségét.

Az ellenzék részéről Tari István helyezkedett szembe ezzel az állásponttal: A legjobb helyeken kell taníttatni a gyermekeinket, hiszen a világot megismerve tudják a saját közösségüknek törleszteni azt a támogatást, amit tőle kaptak. Tari szerint nincs igaza annak, aki azt állítja, hogy csak itthon lehet tanulni. A VMDK-lista képviselője sürgetőnek látja a szórványosodás kérdését, ennek meggátolásához szükség van a pártalapú foglalkoztatás felszámolására a kultúrában. A kultúra nem arra való, hogy egyes pártrendezvényeken forogjanak a cifraszoknyák – fogalmazott Tari –, az MNT-nek pedig nem a pártérdeket, hanem a magyarság érdekeit kell képviselnie.

A hosszú vitát követően a tanácstagok szavazattöbbséggel elfogadták a 2016-ra vonatkozó pénzügyi és munkabeszámolót, illetve a hivatal és a végrehajtó biztosság jelentéseit. Az ülés folytatásában az MNT társalapításában működő intézményekről, oktatási és tájékoztatási kérdésekről tárgyaltak a képviselők.

Ökrész Rozália, a Magyar Szó Lapkiadó Kft. igazgatója az ülésen számolt be az újság tavalyi eredményeiről és munkájáról. Elmondta, hogy a 2016-os szerkesztéspolitikájának legfontosabb feladata az volt, hogy hozzájáruljanak a vajdasági magyarság megmaradásához szülőföldjén. Újvidékre helyezték a deszket, azaz a fő szerkezeti funkciókat, ami által hatékonyabbá vált a lap szerkesztése. Tény, hogy a Magyar Szó példányszáma a 70-es évek óta folyamatos csökkenést mutat, 2016-ban 4 százalékos volt visszaesés, de 5,5 milliószor nyitották meg a cikkek online változatát. A Magyar Szó számít az egyetlen olyan vajdasági magyar médiumnak, amelynek 30 ezernél is több kísérője van az interneten – számolt be az online eredményekről az igazgatónő. Az elmúlt évben 3,1 millió dináros nyereséget produkáltak, folytatódtak a jó irányt vett pénzügyi folyamatok: a 2012-ben jegyzett 60 millió dináros felhalmozott adósságot az év végére közel 18 millió dináros követelésre váltották – mondta Ökrész.

Joó-Horti szerint a deszk Újvidékre helyezésének valódi célja az volt, hogy megszabaduljanak azoktól az újságíróktól, akik a lap objektivitását és cenzurázatlanságát kérték számon a szerkesztőségen. A képviselő asszony a kimutatásoknál számon kérte a tiszteletpéldányok és a valódi lapeladások adatait, amelyek az olvasókhoz eljuttatott példányszám megjelölés miatt nem pontosíthatók.

A Hét Nap 2016-os éve a 70 éves jubileum jegyében telt – emlékeztetett László Edit igazgató asszony. Sikerült pozitív eredménnyel zárni az évet. A napilapnál 2015-től tapasztalnak nagyobb mértékű példányszámcsökkenést, ami nem adhat reális képet egy újság olvasottságára vonatkozóan, hiszen ebben az esetben nem lehet kizárólag az eladási példányszámot alapul venni, mivel a mai olvasó leginkább interneten keresztül tájékozódik. Humán erőforrás hiánya miatt a Hét Nap is kénytelen külmunkatársakat alkalmazni, ami a költségvetésben is megmutatkozik – ismertette az igazgató asszony.

Az ülésen a Pannonia Médiaház építésének előkészületeiről számolt be Bodzsoni István, a Pannon RTV igazgatója. Mint ismeretes, a tervezett médiaházban helyet kapna a Magyar Szó és a Pannonia Alapítvány működtetése alá álló televízió és rádióállomások is, illetve korábbi bejelentések alapján, amennyiben megállapodás történik a Hét Nap Lapkiadó Kft.-vel, úgy a hetilap is átköltözne a Magyar Házba és a mellette lévő új épületbe.

A magyarkanizsai Cnesa Oktatási és Művelődési Intézményben tavaly 22 ezer látogatót jegyeztek, mintegy 202 programot valósítottak meg – számolt be Sarnyai Károly, az intézmény igazgatója.

Vörös Anna, a József Attila Könyvtár megbízott igazgató szintén a humán erőforrás hiányáról számolt be, a magyarkanizsai intézmény csupán három személyt foglalkoztat, a horgosi fiókkönyvtárban pedig egyetlen könyvtáros dolgozik.

Az ülésen jelen volt Gilice Hilda iskolaigazgató, aki az Adai Műszaki Iskola Kollektív szerződése második módosítását és kiegészítését indokolta az ülésen, amihez megkapta a tanács jóváhagyását. A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet tavalyi pénzügyi és munkatervének jóváhagyásáról a Végrehajtó Bizottság döntését terjesztette fel Jerasz Anikó.

Várkonyi Zsolt (MM) az ülés elején kifogást emelt 7 napirendi ponttal kapcsolatban. Habár a tanács döntése értelmében bizonyos hatásköröket átruházhatnak a VB-re, ám ezt sürgősségi eljárással kell indokolni. Egyik esetben sem történt indoklás, ezért megfosztották a döntés jogkörétől a testületet – mondta a képviselő. Gruić Emil jogi szakmunkatárs elismerte, hogy indokolásra szorul a Végrehajtó Biztosság felterjesztése, ezért arra kérte a képviselőt, hogy adjon esélyt arra, hogy Jerasz Anikó, az említett napirendi pontok felterjesztője indokolhassa a sürgősségi eljárást. A sürgősségi indoklást nem a nemzeti tanács ülésén kell megtenni – nehezményezte Várkonyi.

A Magyar Nemzeti Tanács ülésén jelen volt a Forum Könyvkiadó Intézet igazgatója, aki a 2017-es munkaprogramot és pénzügyi tervet ismertette a tanácstagok előtt. Az ülés folytatásában egyéb személycserék jóváhagyása mellett a Forum jelenlegi igazgatójának, Virág Gábor magyar szakos tanárnak újraválasztását is megerősítették. Egyedül Tari István nem támogatta a jelöltet, mert szerinte nem bizonyítható a korábbi szerkesztői tapasztalat megszerzése. Náray Éva, a Magyar Összefogás lista képviselője elmondta, hogy hozzáférhetőek a jelölt által szerkesztett Újvidéki Műhely kiadványai, emellett az újraválasztás előtt álló igazgató eddigi munkájával is bizonyította rátermettségét. A tanács a legtöbb esetben ellenszavazat nélkül, egyes esetekben pedig szavazattöbbséggel elfogadta a beterjesztett kivezetésekről és személycserékről szóló döntéseket.

Az ülés során a szórványtelepülések tájékoztatási pályázatai körül alakult ki további érdemi vita. Zombor Város köztájékoztatási pályázatán a Végrehajtó Bizottság javasolta a Zombori Újság 1 millió 440 ezer dináros támogatását, illetve a tájékoztatási bizottság döntése értelmében nem javasolta támogatásra a Vajdaság Mát üzemeltető Honestas Ügynökség pályázatát.

Tari szerint a bizottság ülésének jegyzőkönyvében az áll, hogy a Somborske Novine Magyar mozaik oldala korábban nem tett eleget a magyar tájékoztatás alapvető szabályainak sem. Rossz magyarságú cikkekről és fordításokról számoltak be a tájékoztatási bizottság ülésén résztvevő szakemberek, ezért nem szavazza meg a VB felterjesztését. Németh Ernő a tájékoztatási bizottság elnöke azzal indokolta az általa vezetett testület döntését, hogy számos szórványmédium megszűnt, ezért támogatták a Zombori Újságot. A képviselő szerint az álláspontját a Vajdaság Ma Média rovatában részletesen is elolvashatják. Végül erről is szavazattöbbség döntött.

A Magyar Nemzeti Tanács következő ülésén több újabb társalapított intézményre vonatkozó javaslatot vitatnak meg a képviselők – ismertette a tanácskozás végén Hajnal Jenő MNT-elnök. A kisebbségi önkormányzat következő tanácskozására márciusban kerül sor.

Basity Gréta