A távfűtés-szolgáltatás felhasználóit hívták össze a Tiszapart-Alvég Helyi Közösség épületében csütörtökön. Összefoglalták a zentai fűtés történetét, a kezdetektől napjainkig kialakult problémákat.

Petar Terzić, a polgármester tanácsadója, okleveles vegyészmérnök, a cukorgyár egykori igazgatója fogadta a csütörtök este hatra meghirdetett tájékoztatóra a lakosokat. Mindjárt a beszámolója elején leszögezte, nem pártjellegű, politikai összejövetelről van szó. A cél az emberek informálása, a helyzet részletes bemutatása. Ferdítések és félrevezetés nélkül.

Részletesen elmondta ennek a rendszernek a beindítását, működtetését. Az elsődleges feladata a répa feldolgozásánál volt. Kétféle módon működött. A kampány alatt, az ún. melléktermékként keletkező hőenergiával, valamit egyéb módon a répafeldolgozáson kívüli időszakban. Más-más energia-előállítási igény jelentkezik továbbá a hidegebb időszakokban, a -5 °C fok alatti hőmérsékleteknél, és természetesen más az igény, amikor kint is melegebb a levegő.

A szocialista korszak után a magánosítással új helyzet alakult ki. A tulajdonosoknak nem volt fontos a veszteséges rendszerek működtetése, a befektetés, és semmilyen fejlesztés. A legszükségesebb javításokat végezték csak el. Egy 2007-2008-ban készült felmérés is veszteségesnek ítélte a meglévő rendszert (csővezetékek, kazánok). A felmérésről tájékoztatták az akkori városi elöljárókat is. Mindenki számára egyértelmű volt, hogy megoldást kell keresni a városi fűtésre.

2011-ben a cukorgyár hivatalosan is értesítette a városvezetést a fűtés megszüntetéséről. A következő fűtési idényt már nem akarták felvállalni, mivel veszteséges volt. Az önkormányzat tudomásul vette, de nem történt semmi az ügyben.

Szó volt továbbá a vezetékek elavultságáról, a javítások és fejlesztések elmaradásáról is. 2012-ben pontosan felsorolt fejlesztések léteztek, melyekből nem valósult meg egy sem. A vezetékek 20 %-a rendkívül rossz állapotban van, 30 % rossz, és csak a fele tűrhető minőségű.

Petar Terzić hosszasan részletezte az un. allokátorok gondját is. Ezeknek a felszerelése a költségek csökkentése miatt kezdődött, de mégsem egyformán hatékonyak. Ugyanis ezeknek a mérőknek a hatékonyságához egy jó állapotban lévő fűtési rendszerre lenne szükség. A teljes rendszer ideális állapota alapfeltétel. Pontos előírás szerepel az optimális működésükhöz. Például tilos a radiátorokon szárítani, a függönyöket megfelelő távolságra kell helyezni. Nagyon sokan ablakokat cseréltettek, falat szigeteltettek, mégsem tudnak spórolni, mivel a társasházak minden lakójának hasonlóképp kellene tennie. Az allokátoros segítség aránytalanságokat hozott. Egyesek alig pár ezer dinárt fizetnek ugyanakkora négyzetmétert, míg mások ennek a háromszorosát. Terzić mérnök leszögezte, az allokátorok nem váltak be. A megjelent polgárok felháborodásuknak adtak hangot amiatt, mert nagy eltérések mutatkoznak az azonos nagyságú lakások költségeiben, igazságtalanságnak érzik. Egyesek szűkös helyzetük miatt sem tudják kifizetni, mások viszont szigetelésbe is befektettek, de nem térül meg.

Az idei fűtés végével, májusban meg kell kezdeni egy új rendszer kiépítését. Az önkormányzat a tartományi és a köztársasági szervek segítségére számít. Hosszú távú megoldást kell találni a távfűtés problémájára. Gondolkodhatnak a biomasszán vagy máson is, a legfontosabb, hogy a környezethez illeszkedjen, megfeleljen a környék adottságainak és persze a lakosoknak is. Mindehhez ésszerű tervek szükségesek.

A megoldásához első lépésként a fogyasztóvédőkkel közösen egy felmérést végezhetnének, mely összefoglalná a lakosok elképzeléseit és elvárásait, javasolta az illetékes mérnök. - Ez kiindulópont lehetne a tervek kidolgozásában. A lakossági fórumon elhangzott „fűtéstörténet” célja is az átláthatóságot szolgálta.

Rúzsa Mária