Magyarkanizsa község fejlett szociális hálóval rendelkezik és megfelelő segítséget nyújt az idős emberek ellátására, gondozására és ápolására is. Ennek a rendszernek szerves része a magyarkanizsai Idősek Otthona, amely a hasonló intézmények sorában az ország legjobbjai közé tartozik. Ennek apropóján adatott meg a lehetőség, hogy Magyarkanizsa, azon belül pedig a helyi Gerontológiai Központ legyen a házigazdája annak a széleskörű nemzetközi tanácskozásnak, amelybe a szerbiai rokonintézmények mellett montenegrói, bosznia-hercegovinai, macedóniai, sőt magyarországi intézmények, illetve a szociális ellátás tematikájával foglalkozó kormányzati szervek képviselői és a politikum jeles szereplői is bekapcsolódtak.

“Bízom benne, hogy sikeres tanácskozás elé nézünk, hiszen minden olyan szakembert meghívtunk, aki jelentős szerepet tölt be a szociális védelemben, különös tekintettel az idősek gondozására. Mérhetetlenül jóleső érzés és elismerés is számomra, hogy megkaptuk a vendéglátás jogát, mert szervezési és szakmai szempontból is bizonyíthatjuk, hogy nem csak az idősgondozás terén tudunk kiemelkedőt nyújtani” - mondta a tanácskozás megkezdése előtt Vladimir Hajder, a magyarkanizsai Gerontológiai Központ igazgatója.

Az idősek életminőségének javítása – napi szolgáltatások a közösségben nevet viselő tanácskozást Zorica Vučković, a szervező, az idősek és felnőttek szociális védelmével foglalkozó intézményeket felölelő vajdasági egyesület elnöke nyitotta meg. Megnyitó szavaiban kiemelte, hogy mivel október az idősek hónapja, itt a jó alkalom arra, hogy az őket segítő, őket gondozó intézmények képviselői valamint a szociális szférában dolgozó szakemberek megosszák egymással tapasztalataikat, megismerjék azokat a tevékenységi formákat, amelyeket egy-egy intézményben vagy egy-egy közösségben sikerrel alkalmaznak.

A megjelenteket köszöntötte Fejsztámer Róbert, Magyarkanizsa polgármestere is, aki örömmel konstatálta, hogy a város ismét egy jelentős nemzetközi konferenciának ad otthont.

“Annak ellenére, hogy Magyarkanizsa községben büszkék lehetünk az idősgondozás színvonalára, minket is fokozottan súlyt az elvándorlás következtében kialakuló helyzet. Egyre többen hagyják ugyanis itthon idős szüleiket, nagyszüleiket, a róluk való gondoskodás egyre nagyobb gondot jelent községünknek és szociális intézményrendszerünknek. Bízom benne, hogy ha a folyamat nem is állítható le, legalább fékezhető. Ennek érdekében igyekezünk a háttér-infrastruktúrát, a közszolgáltatások színvonalát olyan szintre emelni, hogy ha valakik meggondolják a visszatérést, örömmel tegyék azt. Munkahelyek jelenleg is vannak a községben, mégis oda jutunk, hogy nincs aki betöltse azokat, annyian elmentek már. Abba, hogy a munkáltatók mennyit és hogyan fizetnek az alkalmazottaknak, a községnek nincs beleszólása, de szerencsére a munkáltatók is belátják lassan, hogy a munkaerőt csak magasabb és rendszeresen kifizetett bérekkel tudják itthon tartani” - állapította meg a polgármester.

Az idősek otthonait az egész régióban sújtja az elvándorlás terhe, egyiket-másikat közvetlenül is érinti.

“Intézményünkből is többen elmentek már, egyre nehezebb eleget tenni a napi kötelezettségeinknek. A közszférában még mindig érvényben lévő létszámstopp miatt sajnos nem tudjuk őket pótolni, ami sajnos a munka minőségének a kárára megy, reméljük nem gondozottjaink lesznek ennek az áldatlan helyzetnek a kárvallottjai” - hallottuk Komáromi Katalintól, a moholi Idősek és Nyugdíjasok Otthonának képviselőjétől.

“Mi már 1971-ben felismertük, hogy nem elég otthonokat biztosítani az idősek minél jobb életvitele érdekében, hanem lehetővé kell tenni számukra, hogy minél tovább saját otthonaikban maradhassanak. Azóta több szegmensen alapuló védelmet biztosítunk számukra. Egyik az otthoni ápolás, a másik pedig a gerontológiai klubok létesítése, amelyekből Szabadkán már hat, a város külterületein lévő közösségekben pedig négy működik, amelyek 7.500 idős embert ölelnek fel. Ezeknek a kluboknak az étkezési szolgáltatások nyújtásán túl az együttlét, a barátkozás biztosítása a legfontosabb feladata, aminek érdekében különféle programokat szervezümk idős polgártársaink számára” - mondta Petar Balažević, a Szabadkai Gerontológiai Központ igazgatója.

Csikós László, a magyarkanizsai Községi Tanács szociális- és egészségvédelemmel megbízott tagja, korábbi szociálpolitikai államtitkár szerint lényegesen több pénzre lenne szükség a színvonalas idősgondozáshoz, mint amennyivel jelenleg az intézmények rendelkeznek.

“Ha már az idősek teljesen egyedül maradnak, ha már a barátok is eltávoztak, a mi kötelességünk először is megoldani a házi segítségnyújtást, a házi ápolást és csak legvégül folyamodni ezeknek az idős személyeknek az intézménybe helyezéséhez. Nálunk ez szerencsére már jól működik évek óta, sőt a magyar kormány jóvoltából van falugondnoki szolgálatunk is. Az utóbbi időben azt tapasztalom, hogy nem növekszik azoknak az időseknek a száma, akik intézménybe szeretnének vonulni. Ettől függetlenül továbbra is jóval több pénzre lenne szükség az idősek gondozására, de remélem, hogy ezen és az ehhez hasonló, évente néhány alkalommal megrendezésre kerülő tanácskozáson megjelenő politikai struktúrák a jövőben kilobbizzák azt a szintű támogatást, ami ennek a feladatnak a teljesítéséhez szükséges.”

A péntekig tartó nemzetközi fórumon egyebek mellett megjelent Predrag Vuletić, tartományi szociálpolitikai, demográfiai és nemi egyenjogúsági titkár, Tatjana Grnčarski, a Tartományi Szociális Védelmi Intézet igazgatónője és Brankica Janković, jogegyenlőség-védelmi biztos, de az összejövetelt jelenlétével Nyilas Mihály tartományi kormányalelnök is megtisztelte.

A konferencia holnapi zárónapján a résztvevők összegzik az elhangzottakat, meghozzák a tanácskozás záradékait, amelyek reményeik szerint szebbé, jobbá és hosszú távon is biztosabbá teszik az idősekről való gondoskodást, nem csak Szerbiában, de talán a régió országaiban is.

Bödő Sándor