A nagyszabású rendezvények töméntelen mennyiségű hulladékot termelnek. A koncertek, fesztiválok helyszínei másnap reggel lesújtó képet mutatnak: bokáig érő szemetet kell eltakaríttatni a szervezőknek. Az oromi Malomfesztivál szervezői a lehetetlennel próbálkoztak meg, amikor úgy döntöttek, hogy zöld fesztivált próbálnak csinálni kint a zöldben, magyarán a minimumra csökkentik a szeméttermelést, ugyanakkor a közönséget is megpróbálják edukálni, hogy figyeljenek környezetükre.

A kísérlet nem eredménytelen. Pozitív tapasztalatairól tudott beszámolni Vígi László, aki több éven át vett részt a fesztivál szervezésében, azon a környezetvédelmi műhelyfoglalkozáson, amit a magyarkanizsai városházán tartottak a Zöld kajak klubok – Tiszta vizek elnevezésű projekt részeként. A hazaiak mellett horvát, észak-macedón partnerek hallgatták meg a Zöld Fesztivál(ok) című előadást. Itt beszélgettünk mi is Vígi Lászlóval.

Hogyan próbálják a Malomfesztivál szervezői környezetbaráttá tenni a rendezvényt?

- A Malomfesztivál szervezői szinte a rendezvény megszületésének pillanatától arra törekedtek, hogy olyan fesztivált szervezzenek, amelynek a környezetre kifejtett hatása a nullához közeledjen, mintsem terhelő legyen a környezetre például a szeméttermelés tekintetében. Persze egy fesztivál megvalósulása, annak megszervezése, a program lebonyolítása sohasem lehet hulladék nélküli. Az azonban mégis vígasztaló, hogy más fesztiválokhoz képest a Malomfesztivál jóval kevesebb szemetet hagy maga után. Ezt főleg a re-pohár rendszer használatán keresztül érte el a fesztivál, illetve a kommunikációs csatornáin keresztül már előre felkéri látogatóit, hogy hozzanak magukkal saját étkészletet, elmosható, többször használható tárgyakat. A fesztivál ugyanakkor biztosít kézműves szappanokat, mosogatószereket, tehát nem az ipari termékeket használjuk, hogy azokkal tovább szennyezzük a talajvizet, rontsuk a talaj minőségét.

Az is fontos, hogy a fesztivál helyszínei is természetes anyagokból készülnek, s a dekoráció nagy része is újrahasznosított anyag.

- Igen, ez a hozzáállás is jellemző erre a fesztiválra. A szerves jelzőt itt a szó szoros értelmében kell érteni, tehát hogy természetes anyagokat használunk, illetve olyan szerves anyagokat, amelyek nem tájidegenek és természetes módon tudnak beépülni a környezetbe. Ugyanakkor úgy is érthetjük a szerveset, hogy kulturális szempontból belénk kódolt minták alapján alakítjuk ki a fesztiváli helyszíneket. Például szőnyegezzük a tarlót, foteleket helyezünk ki, csipkével díszítünk, tehát a belső lakóterünket varázsolja nyílt terűvé a fesztivál egy-két helyszíne és ezzel a szerves belterünk válik szerves külterünkké.

A közönség mennyire partner a szervezők környezetvédelmi szándékainak a megvalósításában? Megfigyelhető-e az, hogy évről évre kevesebb a hulladék a fesztivál befejezése után?

- A fesztivál eddigi története során szerencsére azt lehetett tapasztalni, hogy a rendezvény közönsége mindig is partner volt ebben. Talán azért is van ez így, mert olyan lelkületű emberek képezik a fesztivál látogatói bázisát, akik maguk is így gondolkodnak, s ezért is szeretik ezt a fesztivált, illetve van ebben a fesztiválpolitikában egy népnevelői misszió is. A beszámolók alapján azt lehetett leszűrni, hogy a fesztiválnak köszönhetően olyan környezetvédelmi tippekhez, megoldásokhoz jutottak a látogatók, amiket után szívesen alkalmaznak a mindennapi életben is.