Az egyre gyakoribb extrém hőhullámoknak nemcsak rövid, hanem hosszú távú hatásai vannak az egészségre – derült ki egy friss tajvani kutatásból. Mint a csaknem 25 ezer felnőtt egészségügyi adatait feldolgozó tanulmány bevezetőjében írják, a klímaváltozás és a népesség öregedése külön-külön is kihívást jelent a legtöbb ország számára, azt eddig nem sikerült feltárni, hogy a kettő között van-e kapcsolat, és ha van, akkor milyen.

Mint kiderült, az ismétlődő hőhullámoknak való kitettség megnöveli az ember biológiai korát, méghozzá hasonló mértékben, mint a rendszeres dohányzás vagy alkoholfogyasztás – csak éppenséggel a meleg nem döntés kérdése. Minél intenzívebb egy hőhullám, annál jobban megviseli a szervezetet, vagyis egyre gyorsul a biológiai öregedés folyamata, és minél magasabb a szervezet biológiai kora, annál nagyobb a kockázata például a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek vagy a demenciának, írja a qubit.hu portál.

A hőség öregít

Míg a korábbi kutatások elsősorban a hőhullámok közvetlen következményeivel foglalkoztak, a mostani kifejezetten a hosszú távú hatásaikra koncentrál. Tajvant 2008 és 2022 között 30 hőhullám sújtotta. A kutatók az ez alatt az idő alatt végzett orvosi vizsgálatok adatai (vérnyomás, máj- és vesefunkció, gyulladás) alapján meghatározták a résztvevők biológiai életkorát, majd összevetették kronológiai életkorukkal.

Mint kiderült, azok, akik több hőhullámot éltek túl, gyorsabban is öregedtek – vagyis nem elég, hogy a több napon át tartó extrém hőség megviseli a szervezetet (és ezzel szélsőséges esetben akár halált is okozhat), az ismétlődő hőség még nagyobb terhet ró rá. Az is kiderült, hogy minél hosszabbak a hőhullámok, annál jobban gyorsítják a test öregedését.

Az adatok alapján a hőhullámok két év alatt 9-12 nappal növelik a biológiai életkort, ami Cui Guo epidemiológus, a tanulmány vezető szerzője szerint első látásra ugyan nem tűnik kiemelkedően soknak, idővel viszont ezek a napok összeadódnak – annál is inkább, mert a hőhullámok már évtizedek óta problémát okoznak, és nagyon valószínű, hogy a jövőben az eddigieknél is forróbbakra is hosszabbakra számíthatunk.

A felmelegedés Magyarországot sem kíméli: az elmúlt években sorra dőltek meg az országos hőmérsékleti rekordok, az előrejelzések szerint pedig 2021 és 2050 között évente akár 10-20 napot is kitehet majd a trópusi éjszakák száma, vagyis azoké, amelyeken éjjel sem tud 20 fok alá hűlni a levegő, és a kilátások itt sem túl biztatók, Magyarország ugyanis a globális átlagnál gyorsabban melegszik: az elmúlt ötven évben 3-4 fokkal lett melegebb.

Akklimatizáció vagy klimatizáció

Míg az Egyesült Államokban a hatvanas években átlagosan évi két hőhullámra kellett számítani, most már hatra, és a helyzet a világ többi részén sem rózsásabb – Indiában például harmincszorosára emelkedett az 50 fokos hőséget is meghaladó hőhullámok száma.

Az adatok alapján úgy tűnik, hogy bár minél több hőhullámot élt át valaki, annál magasabb a biológiai életkora, az elmúlt tizenöt évben a kutatók a folyamat enyhe csökkenését is megfigyelték. Kristie Ebi amerikai epidemiológus szerint ezt magyarázhatja az akklimatizáció is, de a tajvani kutatók feltevése szerint a légkondícionálók elterjedése is csökkenthette az egészségügyi károkat.

A hőség a legnagyobb károkat a vidéken élők és a fizikai munkások körében okozta – valószínűleg éppen a légkondicionáló hiánya miatt. A kutatók szerint ezért a hatóságoknak különös figyelmet kellene fordítaniuk ezeknek a közösségeknek a védelmére.

De nem csak erre: a korábbi német és amerikai kutatások is kimutatták, hogy minél melegebb van, annál rosszabbak az emberek egészségügyi mutatói – és erre nem feltétlenül a légkondicionáló a legjobb vagy legalábbis a legfenntarthatóbb megoldás. Guo szerint a kutatás legfontosabb tanulsága az, hogy a hőség nemcsak személyes egészségügyi kockázattal jár, hanem az egész világot érintő közegészségügyi kockázat – erre pedig Paul Beggs, az ausztrál Macquarie Egyetem klímakutatója szerint egyetlen válasz lehetséges: a felmelegedést okozó üvegházhatású gázok kibocsátásának azonnali és radikális csökkentése.