Még súlyosabb, akár pusztító erejű hőhullámok is elérhetik Európát a következő hetekben, miközben az országok több mint felének még nincs átfogó hőség-egészségügyi cselekvési terve – figyelmeztetett az Egészségügyi Világszervezet európai irodája. Az Atlanti-óceán térségében újabb intenzív hőhullám alakul ki, amely tovább növelheti a szélsőséges időjárás egészségügyi kockázatait.

A WHO európai igazgatója, Hans Kluge szerint a mostani hőhullám csak „főpróba” ahhoz képest, ami a következő nyarakon várható. A szervezet arra figyelmeztet, hogy az európai régió a világátlagnál gyorsabban melegszik, a hőség pedig egyre nagyobb terhet ró az egészségügyi rendszerekre, különösen az idősekre, a krónikus betegekre, a gyerekekre, a várandós nőkre és a szabadban dolgozókra.

A WHO szerint Európában az elmúlt évtizedben jelentősen nőtt a hőséggel összefüggő halálozás: az 1990-es évekhez képest évente 52-vel több hőség okozta haláleset jutott egymillió lakosra. A szervezet becslései szerint 2024-ben csaknem 63 ezer ember halála volt összefüggésbe hozható a hőséggel Európában, a következő évtizedekben pedig meredek növekedés várható, ha az országok nem készülnek fel hatékonyabban.

A hőség nemcsak kellemetlen időjárási jelenség, hanem közvetlen egészségügyi veszély. A WHO összefoglalója szerint a szélsőséges meleg súlyosbíthatja a szív- és érrendszeri, légzőszervi és vesebetegségeket, kiszáradást, hőkimerülést és hőgutát okozhat, a nagy intenzitású hőhullámok pedig rövid idő alatt jelentős halálozási többlethez vezethetnek. A szervezet emlékeztet: a 2003-as európai hőhullám idején mintegy 70 ezer ember halt meg, 2022 nyarán pedig több mint 61 ezer hőséggel összefüggő többlethalálozást becsültek Európában.

Az idei nyár már eddig is rendkívüli hőhullámokat hozott. A Meteorológiai Világszervezet június végén azt közölte, hogy Európában számos hőmérsékleti rekord megdőlt, a hőség pedig az emberi egészség mellett az ökoszisztémákat, a mezőgazdaságot, az infrastruktúrát és a munkatermelékenységet is érinti. Egyes térségekben a forróságot heves viharok, súlyosbodó aszály és növekvő erdőtűzveszély kíséri.

A Reuters szerint a WHO most arra sürgeti az országokat, hogy ne csak riasztásokat adjanak ki, hanem építsenek ki átfogó hőség-egészségügyi terveket is. Ezeknek tartalmazniuk kellene a korai figyelmeztető rendszereket, a sérülékeny csoportok célzott védelmét, az egészségügyi és szociális intézmények felkészítését, a városi hűtési lehetőségeket, valamint a lakosság rendszeres tájékoztatását arról, hogyan lehet csökkenteni a hőség kockázatait.

A WHO KeepCool kampánya egyszerű, de életmentő tanácsokat is megfogalmaz: a nap legforróbb óráiban lehetőleg kerülni kell a tűző napon tartózkodást és a nagyobb fizikai megterhelést, hűvösen kell tartani az otthonokat, gondoskodni kell a rendszeres folyadékbevitelről, és figyelni kell azokra, akik egyedül élnek vagy egészségi állapotuk miatt különösen veszélyeztetettek. A szervezet szerint a hőséghez való alkalmazkodás nem halasztható tovább, mert a szélsőséges nyarak egyre kevésbé számítanak kivételnek Európában.