A hőhullámok mindig is részei voltak a Föld természetes éghajlati rendszerének, a mostani extrém melegek azonban már nem magyarázhatók pusztán természetes ingadozásokkal. A tudomány jelenlegi állása szerint az emberi tevékenység, mindenekelőtt az üvegházhatású gázok kibocsátása, növeli annak esélyét, hogy a hőség gyakoribb, hosszabb és intenzívebb legyen.

Az Euronews összeállítása szerint egy-egy rendkívüli hőhullám után rendszeresen felmerül a kérdés: vajon csak a bolygó természetes működéséről van szó, vagy az ember is felelős a szélsőséges időjárásért. A válasz nem egyszerű „igen” vagy „nem”, mert a hőhullámok kialakulásában természetes és emberi tényezők egyaránt szerepet játszanak.

A Föld történetében korábban is voltak melegebb időszakok. A bolygó éghajlata természetes módon is változik, és a múltban is előfordultak hosszabb meleg periódusok, illetve hidegebb időszakok. A mai helyzet azonban abban különbözik a korábbiaktól, hogy a felmelegedés az ipari korszak óta sokkal gyorsabbá vált, és ebben meghatározó szerepe van az emberi eredetű kibocsátásoknak.

A klímakutatók szerint a természetes időjárási ingadozás továbbra is működik, vagyis önmagában egy-egy forró nap vagy hőhullám nem bizonyítja a klímaváltozást. A háttérben azonban az egész rendszer melegebbé vált, ezért ugyanazok az időjárási helyzetek ma nagyobb eséllyel vezetnek rekordhőmérséklethez. Erre a jelenségre gyakran használják a dobókocka hasonlatát. Ha egy dobókockát kissé megdöntünk, ugyanazok a számok szerepelnek rajta, de bizonyos oldalak gyakrabban esnek felülre. A klímakutatók szerint hasonló történik a hőmérsékletekkel is.

A városok külön is felerősítik a hőséget. Az aszfalt, a beton és a sötét tetők napközben elnyelik a meleget, éjszaka pedig lassan adják vissza, ezért a nagyvárosok belső részein több fokkal is melegebb lehet, mint a környező vidéken. A kevés zöldfelület, a forgalom, a légkondicionálók által kifújt meleg levegő és a sűrű beépítés tovább rontja a helyzetet.

A légkondicionálók közben egyszerre jelentenek megoldást és problémát. A hűtés sok ember, különösen az idősek, betegek és kisgyermekek számára életmentő lehet, ugyanakkor a berendezések a lakásokból kivont hőt az utcára vezetik, és jelentősen növelik az áramfogyasztást is. Ezért egyre több ország keresi azokat az építészeti és várostervezési megoldásokat, amelyek kevesebb energiával és kevesebb hulladékhővel biztosítanak elviselhetőbb környezetet.

A szakemberek szerint a kibocsátások csökkentése mellett legalább ilyen fontos az alkalmazkodás. A hőségvédelmi tervek, a korai figyelmeztető rendszerek, az SMS-riasztások, a hűtőközpontok, a zöldfelületek növelése, a világos burkolatok, a zöldtetők és az árnyékolás mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a hőhullámok kevesebb halálos áldozattal és egészségkárosodással járjanak.

Az Euronews összegzése szerint tehát nem arról van szó, hogy a hőhullámok kizárólag természetesek vagy kizárólag emberi eredetűek lennének. A természetes időjárási folyamatok továbbra is jelen vannak, de az emberi tevékenység melegebb alapállapotba tolta az éghajlati rendszert. Emiatt a szélsőséges hőség ma nagyobb eséllyel alakul ki, erősebben jelentkezik, és hosszabb ideig tarthat.

A következő évek egyik legfontosabb kérdése ezért nemcsak az lesz, hogyan mérsékelhető a globális felmelegedés, hanem az is, hogyan lehet a településeket, az egészségügyet és a mindennapi életet úgy átalakítani, hogy a társadalom jobban felkészüljön az egyre gyakoribb hőhullámokra.