Jelentős változás előtt állhat az Európai Unió bővítési politikája. Az Európai Bizottság egy olyan új modellt készít elő, amelynek értelmében a tagjelölt országok már a teljes jogú tagság elnyerése előtt részesülhetnének az uniós integráció egyes gazdasági előnyeiből. A cél kettős: felgyorsítani a bővítési folyamatot, miközben változatlanul szigorúak maradnak a csatlakozás feltételei, írja a NIN portál.

A Brüsszelben formálódó elképzelés a fokozatos integráció elvére épül. Ez azt jelenti, hogy a tagjelölt országok nem egyszerre, a csatlakozás pillanatában kapnák meg az uniós tagsággal járó előnyöket, hanem lépésről lépésre, a reformok végrehajtásával és az uniós joganyag átvételével arányosan. A Bizottság ezzel próbál választ adni arra a problémára, hogy a jelenlegi rendszerben a tagjelöltek gyakran hosszú éveken, sőt évtizedeken át hajtanak végre reformokat anélkül, hogy azok kézzelfogható gazdasági hasznot hoznának számukra.

Az elképzelés szerint a tagjelölt országok fokozatosan hozzáférhetnének egyes uniós finanszírozási programokhoz, kedvezőbb kereskedelmi feltételekhez, valamint az egységes európai piac bizonyos szegmenseihez. A kedvezmények azonban nem lennének automatikusak: minden ország kizárólag a saját reformeredményei alapján juthatna hozzájuk. A Bizottság ezzel a „több reformért több kedvezmény” elvét kívánja megerősíteni.

Gazdasági előnyök politikai jogok nélkül

Az új koncepció egyik legfontosabb sajátossága, hogy kizárólag gazdasági integrációt kínálna a csatlakozás előtt. A tagjelölt országok továbbra sem vennének részt az Európai Unió politikai döntéshozatalában, nem rendelkeznének szavazati joggal az uniós intézményekben. Ez jelentős különbséget jelent a korábban felvetett elképzelésekhez képest, amelyek részleges politikai részvételt is lehetővé tettek volna a teljes jogú tagság előtt.

A Politico értesülései szerint Brüsszel úgy látja, hogy ez a megoldás könnyebben elfogadható lehet a tagállamok számára. Franciaország és Németország már korábban is támogatta a fokozatos integráció gondolatát, amelyet a Nyugat-Balkán és az Európai Unió tivati csúcstalálkozóján közös non-paperben is felvázoltak. A dokumentum szerint a Nyugat-Balkán országai és Moldova reformjaik ütemében kapcsolódhatnának be az uniós programokba, hozzáférhetnének az egységes piachoz, valamint megfigyelőként részt vehetnének egyes uniós tanácskozásokon.

Geopolitikai kényszer és bővítési dilemma

Brüsszelben ma már széles körű egyetértés van abban, hogy az ukrajnai háború alapjaiban változtatta meg az uniós bővítés stratégiai jelentőségét. Az Európai Unió szeretné szorosabban magához kötni a tagjelölt országokat, ugyanakkor számos tagállam továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy új tag csak a csatlakozási feltételek maradéktalan teljesítése után léphessen be a közösségbe.

A fokozatos integráció ezt az ellentmondást próbálja feloldani. A Bizottság célja, hogy a tagjelöltek már a hosszadalmas csatlakozási tárgyalások alatt is érzékeljék a reformok előnyeit, miközben a teljes jogú tagság továbbra is a folyamat végső állomása marad. A rendszer különösen fontos lehet olyan országok számára, mint Ukrajna vagy Moldova, amelyek uniós perspektívája politikailag kiemelt jelentőségű, ugyanakkor teljes jogú csatlakozásuk még hosszú évekre van.

Szigorúbb ellenőrzés a jövő tagállamai számára

Az Európai Bizottság nemcsak a kedvezmények bővítésén dolgozik, hanem új garanciák bevezetésén is. Marta Kos bővítési biztos korábban jelezte: olyan mechanizmusokat kívánnak kialakítani, amelyek érzékeny szankciókat tennének lehetővé azokkal a jövőbeli tagállamokkal szemben, amelyek csatlakozásuk után megsértenék a jogállamiság vagy a demokratikus működés alapelveit.

A Bizottság ezzel szeretné eloszlatni a bővítést ellenző tagállamok aggályait, vagyis azt az érzést, hogy a gyorsabb integráció a követelmények felpuhítását jelentené. A jelenlegi elképzelés szerint éppen ennek az ellenkezője történne: a csatlakozás előtti gazdasági előnyök szorosabban kapcsolódnának a reformokhoz, miközben a teljes jogú tagság feltételei változatlanul érvényben maradnának.

A tervek szerint az Európai Bizottság a következő hónapokban politikai támogatást kér a tagállamoktól az új modellhez. Az első érdemi vita várhatóan az Európai Tanács októberi vagy decemberi ülésén kerülhet napirendre. Amennyiben a kezdeményezés támogatást kap, az a bővítési politika egyik legjelentősebb átalakítását hozhatja az elmúlt évtizedekben, és alapjaiban változtathatja meg a Nyugat-Balkán, valamint a többi tagjelölt ország európai integrációjának menetét.