Aleksandar Vučić szerb elnök a szombati belgrádi nagygyűlésen bejelentette, hogy néhány héten belül lemond, de az elemzők szerint ez nem jelenti politikai pályafutása végét. A Deutsche Welle azt írja, Vučić várhatóan előrehozott parlamenti választásokkal próbálhatja újrarendezni hatalmát, akár úgy, hogy a Szerb Haladó Párt (SNS) listájának élén ismét kormányfői pozícióra törekszik.

Aleksandar Vučić szerb elnök a Szerb Haladó Párt belgrádi nagygyűlésén jelentette be, hogy már csak néhány hétig marad államfő, majd benyújtja lemondását – írja a 021.rs a Deutsche Welle alapján. A rendezvényre szombaton több tízezer támogatót szállítottak Belgrádba Szerbia különböző részeiből, szervezett buszjáratokkal.

Vučić a parlament előtti téren megtartott nagygyűlésen azt mondta, a Szerb Haladó Párt vezetésének felajánlotta segítségét a következő választásokra. Hozzátette, hogy a választási lista várhatóan az „Egyesült Szerbia” nevet viselné.

A bejelentés azonban természetesen nem jelenti Vučić politikai visszavonulását. Radivoje Grujić elemző a Reutersnek nyilatkozva rámutatott, ez semmiképpen sem jelenti Vučić politikai karrierjének végét, mert a szerb elnöknek már van terve, amely nem a politikai nyugdíjba vonulásról szól. A Reuters arról is írt, hogy Vučić lemondása előrehozott elnökválasztást és parlamenti választást készíthet elő.

Vučić második elnöki mandátuma rendes körülmények között 2027 májusának végén járna le, harmadszor pedig már nem indulhatna az államfői tisztségért a hatályos alkotmány szerint. Ezért az egyik lehetséges forgatókönyv az, hogy előrehozott parlamenti választásokat írnak ki, Vučić pedig az SNS-lista vezetőjeként próbálja megszerezni a miniszterelnöki tisztséget, ha pártja győzni tud.

A szerb politikai rendszerben az államfő formálisan nagyrészt protokolláris jogosítványokkal rendelkezik, Vučić azonban 2012 óta, legyen éppen kormányfő vagy államelnök, a gyakorlatban minden fontos politikai döntés központi szereplője volt, függetlenül attól, hogy éppen milyen tisztséget töltött be. Miniszterelnökként 2014 és 2017 között vezette a kormányt, majd köztársasági elnökként is megőrizte meghatározó befolyását.

Ha Vučić valóban benyújtja lemondását, a szerbiai elnökről szóló törvény szerint mandátuma akkor szűnik meg, amikor az írásos lemondás megérkezik a köztársasági parlamenthez. A törvény előírja azt is, hogy ilyen esetben a köztársasági elnököt legfeljebb három hónapig a parlament elnöke helyettesíti, ez pedig ebben az esetben Ana Brnabić, a szerb elnök feltétlen híve és közeli munkatársa lenne.

A lemondás bejelentése a több mint egy éve tartó tiltakozási hullám közepette érkezett. Mint ismeretes, a tömeges megmozdulások az újvidéki vasútállomás előtetőjének 2024 novemberi leomlása után erősödtek fel, amikor 16 ember vesztette életét. A tüntetők, az ellenzék és jogvédő szervezetek szerint a tragédia hátterében az állami beruházások rossz irányítása, a korrupció és az intézmények működésképtelensége áll.

A tiltakozó mozgalom hónapok óta előrehozott parlamenti választásokat követel. Savo Manojlović, a Kreni-promeni mozgalom vezetője szerint Vučić az előrehozott választásokkal megpróbálhatja megelőzni azt a politikai bukást, amelyet a tiltakozások okozhatnak. Vučić ezzel szemben a szombati nagygyűlésen azzal vádolta a tüntetőket, hogy Szerbia tönkretételére törekednek, és meg nem nevezett külföldi erőkkel működnek együtt.

A 021.rs szerint a kormánypárt győzelme ma már nem tekinthető biztosnak. Közvélemény-kutatások alapján egy, az egyetemisták által összeállított vagy támogatott lista akár győzhetne is a következő parlamenti választásokon, bár országos szinten ilyen egységes lista egyelőre nem létezik. A tiltakozó mozgalom ugyanakkor már helyi választásokon is ért el figyelemre méltó eredményeket.

A belpolitikai válság Szerbia érzékeny külpolitikai helyzetében zajlik. Az ország uniós tagjelölt, ugyanakkor továbbra is szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal és Kínával. Az Európai Unió a csatlakozási folyamat részeként a jogállamiság erősítését, a szabad és tisztességes választási feltételek biztosítását, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni hatékonyabb fellépést várja Belgrádtól.