Az izraeli média vasárnap óvatos bizakodással, de jelentős kételyekkel fogadta az Izrael és Libanon között pénteken megszületett keretmegállapodást, amely a több évtizedes konfliktus lezárását célozza.

A tekintélyes biztonságpolitikai szakújságíró, Ronen Bergman a Jediót Ahronótban úgy vélte, hogy a megállapodás örömre ad okot, de sikerét éppen az dönti el, ami hiányzik belőle, az Irán által támogatott Hezbollah részvétele. Szerinte az egyezmény az 1983-as izraeli-libanoni megállapodásra emlékeztet, és most is azon múlik a sikere, hogy a libanoni kormány képes lesz-e végrehajtani vállalásait.

Pozitívumnak nevezte a két kísérleti övezetet, ahol az izraeli hadsereg átadja az ellenőrzést a libanoni hadseregnek, valamint azt, hogy Irán kimaradt a megállapodást felügyelő mechanizmusokból. De bírálta, hogy a biztonsági övezetet a páncéltörő rakétákhoz igazították, miközben az utóbbi időben elsősorban rakéták és drónok jelentették a veszélyt. Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő azt ígérte, Izrael addig nem vonul ki Libanonból, amíg a Hezbollah le nem fegyverzi magát, de nem mondta meg, ez miként történhet meg, írja az MTI.

Bergman szerint hiányzik az ütemterv, a tűzszünet végrehajtási mechanizmusa és a libanoni garancia, miközben a Hezbollah nem részese az egyezménynek, és elutasítja azt. Úgy véli, Izrael három éven át halogatta a diplomáciai megoldásokat, ezért végül olyan átmeneti egyezményekre kényszerült, amelyek messze elmaradnak katonai és politikai céljaitól. Szerinte mindhárom fronton nem döntő győzelem, hanem a konfliktus kezelése és elhalasztása történt.

A Maárív elemzője, Dzseki Hugi szerint Irán és a Hezbollah becsapva érzi magát, ezért a megállapodás rendkívül törékeny. Izrael attól tart, hogy a visszatérő civilek között Hezbollah-aktivisták is lesznek, miközben Teherán amerikai nyomással próbálja kikényszeríteni Izrael teljes dél-libanoni kivonulását. Hugi szerint Donald Trump gyengítette Izrael elrettentő erejét, ugyanakkor Izraelnek nem volt átfogó politikai stratégiája. Úgy véli, az Iránnal kötött egyezség mögött Washington Kína-politikája áll, a háború pedig felborította az Öböl-menti államok korábbi biztonsági koncepcióját.

Az izraeli katonai rádióban Michael Milstein biztonságpolitikai szakértő pozitív fejleménynek nevezte a megállapodást, de emlékeztetett arra, hogy a Hezbollah elfogadhatatlannak tartja azt. Szerinte amerikai nyomás várható Izraelre a gyorsabb kivonulás érdekében, hogy előmozdítsák az iráni-amerikai tárgyalásokat. Milstein szerint Izrael stratégiai mélypontra jutott: kedvezőtlenebb iráni megállapodás született, beszűkült mozgástere Libanonban, és megromlott a viszony Netanjahu és Trump között.

Ben Kaszpit a The Jerusalem Postban a megállapodást a szükséges "kisebbik rossznak" nevezte. Úgy véli, az egyezmény nem hoz békét, de jobb a véres patthelyzetnél, ezért helyes diplomáciai lépés volt. Ugyanakkor "menyasszony nélküli esküvőnek" nevezte, utalva arra, hogy a Hezbollah nem részese az egyezménynek. Szerinte több fontos eredményt biztosít Izraelnek, de "jégre van írva", mert működésének előfeltétele a Hezbollah lefegyverzése, amire jelenleg sem erő, sem idő nincs.