A Lukoil bejelentette, hogy elfogadta a globális nyersanyagkereskedő Gunvor ajánlatát külföldi eszközeinek megvásárlására – közölte a Reuters. A tranzakció közvetlen következménye annak az amerikai döntésnek, amely a múlt héten szankciókat vetett ki Oroszország legnagyobb olajvállalataira, a Lukoilra és a Rosznyeftre.

A Lukoil közleménye szerint az orosz olajóriás külföldi, köztük a szerbiai érdekeltségeit – finomítókat, olajmezőket és kereskedelmi hálózatokat – értékesíti, írja a Portfolio.

A felek már korábban megállapodtak a fő feltételekben, és a Lukoil vállalta, hogy nem tárgyal más potenciális vevőkkel. A tranzakció azonban még az amerikai OFAC jóváhagyására vár.

Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma november 21-ig adott engedélyt a Lukoillal és a Rosznyefttel kapcsolatos tranzakciók lezárására. Ha szükséges, a felek közösen kérik majd a határidő meghosszabbítását, hogy az értékesítés ne akassza meg a külföldi leányvállalatok működését.

A moszkvai székhelyű Lukoil a világ olajtermelésének mintegy 2 százalékát adja. Legnagyobb külföldi érdekeltsége az iraki West Qurna 2 olajmező, amelyben 75 százalékos részesedéssel bír, és amelynek napi termelése áprilisban 480 ezer hordó fölé emelkedett.

A cég tulajdonában van a Lukoil Neftohim Burgasz finomító Bulgáriában (190 ezer hordó/nap), amely a Balkán legnagyobb ilyen létesítménye, valamint a romániai Petrotel finomító. Ezenkívül a Lukoil továbbra is olajat szállít Magyarországra, Szlovákiába és Törökországba, ahol a SOCAR tulajdonában lévő STAR finomító nagyrészt orosz kőolajra támaszkodik.

Emellett a vállalat üzemanyag-elosztó hálózatokat, kikötői terminálokat és vegyesvállalatokat is birtokol Európában, Közép-Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában.

Látszik a szankciók hatása

A mostani eladás az első olyan nagy léptékű ügylet, amelyben egy orosz energetikai óriás - a háborús szankciók közvetlen nyomására - kénytelen megválni globális eszközeitől. Az ügylet ráadásul szimbolikus: a Gunvor egyik alapítója korábban Gennagyij Tyimcsenko, Vlagyimir Putyin közeli szövetségese volt, aki a Krím 2014-es annektálása után kényszerült kiszállni a cégből az amerikai szankciók miatt.