Szerbiában az elmúlt két évben összesen 51,6 százalékkal emelkedett a csokoládé ára, ami az egyik legnagyobb drágulás Európában. Csak Észtországban és Lengyelországban mértek hasonló mértékű áremelkedést, miközben az uniós átlag 29,1 százalék volt.

2024-ben a csokoládé átlagosan 20,9 százalékkal drágult az előző évhez képest, ehhez jött hozzá 2025-ben a további 25,4 százalékos emelkedés. Az év első felében a havi infláció több alkalommal 40 százalék felett volt, áprilisban például elérte a 42,9 százalékot. Az év végére ugyan lassult az ütem, de az éves átlag így is kiugró maradt.

A régióban is emelkedtek az árak, de jóval kisebb mértékben: Horvátországban 2025-ben 14,9, Montenegróban 21,2, Észak-Macedóniában pedig 20,2 százalékos volt az átlagos drágulás. Az Európai Unió egészében 17,9 százalékos inflációt mértek a csokoládé esetében.

A bolti árak is ezt tükrözik: egy 80 grammos tejcsokoládé Szerbiában 140–200 dinárba kerül, ami kilogrammonként akár 21 eurós árat is jelenthet. A helyi márkák sem olcsóbbak, a magas kakaótartalmú termékek esetében a kilónkénti ár még ennél is magasabb.

A drágulás fő oka a globális kakaóhiány, amelyet a nyugat-afrikai termelést sújtó szélsőséges időjárás idézett elő. A kakaó világpiaci ára 2022 közepe és 2024 vége között több mint ötszörösére emelkedett. Bár az árak azóta csökkenni kezdtek, a boltokban még mindig a korábban, rekordmagas áron beszerzett alapanyagból készült termékek vannak forgalomban.

Közben az afrikai termelőket új problémák sújtják: a világpiaci ár csökkenése miatt egyre nehezebben tudják értékesíteni a termést a kormány által meghatározott garantált áron, ami növekvő készletekhez és pénzügyi nehézségekhez vezet.