Szerbia egyre nagyobb mértékben szorul villamosenergia-importra, mivel a Szerbiai Villanygazdaság (EPS) hazai termelése nem képes fedezni a növekvő fogyasztást. A 021.rs elemzése szerint az ország napi áramigénye jelenleg 90–103 millió kilowattóra között mozog, miközben a hazai erőművek mindössze mintegy 70 millió kilowattórát termelnek.

A termelés visszaesésének több oka van. Az elöregedett hőerőművek és az évek óta nem megfelelően elvégzett felújítások mellett az alacsony dunai vízállás is súlyosbítja a helyzetet. A Vaskapu I. és II. vízerőmű termelése hónapok óta elmarad az ilyenkor megszokott szinttől, időnként annak mindössze egynegyedét éri el.

Az alacsony vízállás a szénszállítást is nehezíti, ami tovább csökkenti a hőerőművek teljesítményét.

A behozatal jelentős anyagi terhet ró az EPS-re. A becslések szerint Szerbia naponta legalább hárommillió eurót költ külföldi villamos energia beszerzésére. Željko Marković, az EPS korábbi igazgatója szerint októberben az áramimport költsége elérte a 120 millió eurót. A vállalat ezt az állítást nem cáfolta.

A helyzet az Egyetemista Lista számára is komoly kihívást jelenthet a kormányalakítást követően. A 021.rs elemzése szerint a megoldáshoz nem elegendő a meglévő erőművek karbantartása: hosszabb távon új energiatermelő kapacitásokra is szükség lesz. Különösen a Bistrica és a Vaskapu III. szivattyús-tározós vízerőmű megépítése javíthatná az ország energiabiztonságát.

A villamosenergia-termelés tartós visszaesése azért is aggasztó, mert az EPS korábban rendszeresen exportált áramot. Míg tavaly mintegy 60 millió euró értékben értékesített villamos energiát külföldön, az idei export februárban és márciusban összesen alig érte el a 20 millió eurót.

A 021.rs szerint a következő kormány egyik fontos gazdasági feladata lesz az EPS termelési kapacitásának helyreállítása és az importfüggőség csökkentése.