Ma kezdődik a 33. Kopaonik Üzleti Fórum, amelynek központi témája: „Az iparpolitika szerepe Szerbia hosszú távú gazdasági növekedésében”.

Aleksandar Vlahović, a Szerbiai Közdazdász Szövetség elnöke a Tanjug hírügynökségnek elmondta, hogy a cél egy olyan növekedési modell meghatározása, amely a nagy beruházások – például az Expo 2027 előkészületeihez kapcsolódó fejlesztések – egyszeri hatásait fenntartható fejlődési forrásokká alakítja.

A fórum négy napja alatt 35 panelbeszélgetést, három plenáris ülést és hat különleges eseményt tartanak, több mint 1500, az üzleti szféra, az akadémiai szektor, az állami intézmények és a nemzetközi szervezetek képviselőinek részvételével.

Várhatóan részt vesz Đuro Macut miniszterelnök, Siniša Mali pénzügyminiszter, Jorgovanka Tabaković, a Szerb Nemzeti Bank kormányzója, valamint külföldi szakértők is.

Vlahović szerint a központi téma arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen növekedési modellre van szüksége országunknak a következő időszakban.

„Ezzel összefüggésben előtérbe kerül az iparpolitika kérdése, vagyis egy világosan meghatározott stratégia, amely Szerbia jövőbeli gazdasági növekedését nem csupán a tőke mennyiségére és a rendelkezésre álló munkaerő volumenére, hanem a beruházások minőségére is alapozza – legyen szó külföldi közvetlen befektetésekről vagy hazai magánberuházásokról, amelyek évek óta stagnálnak az összes beruházási portfólión belül” – magyarázta Vlahović.

Hangsúlyozta, hogy az idei évben 2025-höz képest magasabb gazdasági növekedési rátára számítanak, többek között az Expo 2027 infrastruktúrájának befejezéséhez kapcsolódó nagy beruházások miatt.

„Ugyanakkor felmerül a kérdés, miként lehet ezt az egyszeri hatást hosszú távon fenntartható növekedési forrásokká alakítani, ezért beszélünk egy világos iparpolitika meghatározásának szükségességéről, amely egyrészt növeli az energiabiztonságot és gyorsabb szállítást tesz lehetővé, másrészt elősegíti a hazai klaszterek fejlődését a magasabb hozzáadott értékű és nagyobb technológiai összetettségű iparágakban, tehát az elektrotechnikai iparban, a gépiparban, az élelmiszeriparban és az informatikai technológiák területén” – mondta Vlahović.

Hozzátette, hogy egy világos iparpolitikának lehetővé kell tennie a digitális infrastruktúra további fejlesztését Szerbiában, valamint a közigazgatás, továbbá a független szabályozó intézmények minőségének és erejének javítását.