A tavaszi aszály csökkentette az árpa termését Szerbiában, és a búzából is kevesebb várható, mert a nedvességhiány miatt a szemek nem tudtak megfelelően kifejlődni. A gazdák szerint a kisebb kínálat ellenére a felvásárlási árak olyan alacsonyak, mint tíz évvel ezelőtt – írja a 021.rs a Beta hírügynökségre hivatkozva.

Goran Filipović kishegyesi gazda szerint az árpa betakarítása néhány napja kezdődött meg. A régi termés kilogrammonkénti ára korábban 24 dinár körül alakult, az új termésért azonban már csak 18 dinárt kínálnak. A búza felvásárlási ára mintegy 20 dinár kilogrammonként, vagyis nagyjából annyi, mint több mint egy évtizeddel ezelőtt, miközben a szárazság miatt a termés akár 30 százalékkal is kisebb lehet.

Filipović szerint a búza ára különösen alacsony a kenyér árához képest: egy kilogramm Sava kenyér 130 dinárba kerül, vagyis annyiba, mint nagyjából hat kilogramm búza. A gazda arra is emlékeztetett, hogy 2012-ben a kukorica kilogrammja 30 dinár volt, miközben a gázolaj literje 60–70 dinárba került. Ma a gázolaj ára 230 dinár körül van, a kukoricáért viszont továbbra is csak 22–23 dinárt fizetnek.

A kukorica helyzete is bizonytalan. Filipović szerint az elmúlt napokban már a stressz jelei látszottak a növényeken, a levelek összepöndörödtek, és ha nem érkezik nagyobb mennyiségű csapadék, miközben nyáron folytatódnak a trópusi hőmérsékletek, ez a kultúra is veszélybe kerülhet. A tavalyi aszály szinte teljesen tönkretette a kukoricatermést, ezért tartalékok sincsenek.

A szárazság a talajvízszintet is jelentősen csökkentette. Filipović szerint korábban aszály idején a kutakban másfél méterrel esett vissza a vízszint, most azonban már öt méteres csökkenést tapasztalnak. Emiatt a gyümölcsösöket sem lehet folyamatosan öntözni: szüneteket kell tartani, amíg a kutakba újra víz érkezik.

Miroslav Matković szabadkai gazda azt mondta, a térségben az utóbbi időben kétszer is esett eső. A legutóbbi vihar során mintegy 20 liter csapadék hullott négyzetméterenként, de az erős szél megdöntötte az árpát, a búzát és az olajrepcét is, ami tovább ronthatja a terméskilátásokat.

Matković szerint a legutóbbi eső egyes búzafajtáknak még segíthet, a kukorica és a napraforgó számára pedig kifejezetten kedvező volt, az árpának viszont már későn érkezett. Úgy véli, a kukoricának, különösen a virágzás idején, még legalább két-három nagyobb esőre lenne szüksége ahhoz, hogy jó termést adjon.

Újabb gondot jelent, hogy több egymást követő aszályos év után sok gazda felhagyott a kukorica vetésével, és inkább őszi kultúrákra, búzára és más gabonafélékre állt át. Ez Matković szerint felborítja a vetésforgót, ami növeli a betegségek kockázatát és szintén csökkentheti a hozamokat.

A dél-bánsági gazdák helyzete sem jobb. Jovica Jakšić szerint ott továbbra sem esett érdemi csapadék, legfeljebb csak megpermetezte az eső a földet. Mint mondta, a talaj annyira száraz, hogy a kukorica és a napraforgó művelésekor úgy száll a por, mintha utat szántanának.

A gazdák a piaci helyzetet is kedvezőtlennek tartják. Szerintük ugyanis nincs valódi kereslet a szántóföldi növények iránt, mintha mesterségesen alacsonyan tartanák az árakat. Az újvidéki Terménytőzsde is jelezte, hogy a kereskedés hiánya már a működését veszélyezteti, mivel bevételei a megkötött szerződések értékétől függnek.