Miközben Szerbia gazdasági fejlettsége továbbra is jóval elmarad az Európai Unió átlagától, az árak egyre inkább felzárkóznak az uniós szinthez. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint az egy főre jutó GDP tavaly az uniós átlag 52 százalékát érte el, az általános árszínvonal viszont már az uniós átlag 62,5 százalékán áll.

Az elmúlt tíz évben Szerbia ugyan közelebb került az uniós átlaghoz, de a felzárkózás üteme elmarad több szomszédos országétól. Románia, Horvátország és Bulgária jóval nagyobb előrelépést ért el, míg Montenegró és Albánia is gyorsabban zárkózott fel. Észak-Macedónia és Bosznia-Hercegovina eközben gyakorlatilag stagnált.

A háztartások tényleges fogyasztása alapján Szerbia az uniós átlag 57 százalékán áll. Ez azt jelenti, hogy a lakosság vásárlóereje továbbra is jelentősen elmarad az uniós szinttől, miközben az árak már sokkal közelebb állnak ahhoz.

Különösen szembetűnő az élelmiszerek drágulása. Tavaly az élelmiszerek és az alkoholmentes italok ára már az uniós átlag 97 százalékát érte el. Ez azt jelenti, hogy Szerbiában az élelmiszer átlagosan 18 százalékkal drágább, mint Romániában, és több alapvető termékért is többet kell fizetni, mint számos uniós országban.

A hús ára ugyan még 14 százalékkal az uniós átlag alatt marad, de tizenkét európai országban ennél is olcsóbb. A tej viszont már 7,2 százalékkal drágább az uniós átlagnál, és többe kerül, mint például Magyarországon, Franciaországban, Lengyelországban vagy Csehországban. Ez annak ellenére van így, hogy a szerbiai tejtermelők tavaly az alacsony felvásárlási árak miatt tiltakoztak.

A gyümölcsök és zöldségek ára szintén megközelítette az uniós átlagot: mindössze négy százalékkal marad el attól. Romániában és Észak-Macedóniában ugyanakkor ezek a termékek mintegy 30 százalékkal olcsóbbak, mint Szerbiában.

Az alkohol és a dohánytermékek ára továbbra is az uniós átlag alatt van, mintegy 27,5 százalékkal.

A ruházati termékek is jelentősen drágultak. A szerbiai árak már elérik az uniós átlag 94 százalékát, vagyis a fogyasztók átlagosan többet fizetnek a ruházatért, mint Hollandiában vagy Portugáliában.

A közüzemi szolgáltatások ugyanakkor továbbra is a legolcsóbbak közé tartoznak Európában. A lakhatás, a víz-, gáz- és villanyszolgáltatás ára az uniós átlag 38,8 százalékát teszi ki. Az energiaköltségek tekintetében Szerbiánál csak Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Magyarország, Montenegró és Törökország olcsóbb.

Az üzemanyag ára tavaly már csak négy százalékkal maradt el az uniós átlagtól. A szomszédos országok közül csak Albániában volt drágább az üzemanyag.

A fogyasztói elektronikai cikkek ára továbbra is Európa legmagasabbjai közé tartozik. A számítógépek, televíziók és más elektronikai eszközök átlagosan 13 százalékkal drágábbak az uniós átlagnál. Drágább elektronikát csak Dániában, Franciaországban, Törökországban és Izlandon találni.

A háztartási gépek ára szintén meghaladja az uniós átlagot, a bútorok pedig már az uniós árszint 94 százalékát érik el.

A távközlési szolgáltatásokért a szerbiai fogyasztók átlagosan 6,1 százalékkal fizetnek többet, mint az átlagos európaiak, miközben az éttermek és a szállodák szolgáltatásai továbbra is mintegy 35 százalékkal olcsóbbak az uniós átlagnál.

Az Eurostat adatai alapján tehát Szerbia sajátos helyzetben van: a jövedelmek még mindig jóval elmaradnak az uniós átlagtól, az árak azonban számos termékkategóriában már elérték, sőt egyes esetekben meg is haladták az európai szintet. Ez különösen az élelmiszerek, a ruházati termékek, a fogyasztói elektronika és a távközlési szolgáltatások esetében szembetűnő.