A juh- és kecskehimlő megjelenése, valamint az afrikai sertéspestis elleni küzdelem ismét ráirányította a figyelmet a haszonállatok egészségére és az állattenyésztés védelmére. Dragan Glamočić mezőgazdasági miniszter szerint mindkét járványgóc ellenőrzés alatt áll, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a járványvédelmi előírások következetes betartása elengedhetetlen a fertőzés terjedésének megakadályozásához.

A miniszter elmondta, hogy az illetékes szolgálatok a szerb hadsereg és a belügyminisztérium együttműködésének köszönhetően gyorsan felderítették és elszigetelték a juh- és kecskehimlő gócpontját. A fertőzött állományt azonnal elkülönítették, 27 juhot és bárányt kényszerűen levágtak, és eddig egyetlen újabb megbetegedést sem észleltek más gazdaságokban.

– Ma még mintegy tíz olyan gazdaságot ellenőrzünk, amelyek kapcsolatba kerültek a fertőzött állománnyal, mivel a lappangási idő hét-nyolc nap. Reméljük, hogy nem lesznek újabb esetek, és hamarosan lezárhatjuk ezt a járványt – nyilatkozta Glamočić a Szerbiai Rádió és Televízió (RTS) műsorában.

Hozzátette, hogy a juh- és kecskehimlő kevésbé fertőző, mint az afrikai sertéspestis, ugyanakkor ennél a betegségnél is a fertőzött állatok kényszerlevágása az egyetlen módja a vírus terjedésének megakadályozására. Kiemelte, hogy a betegség az emberekre nem veszélyes.

– A fertőzés megfékezésének egyetlen módja a fertőzött állatok kényszerű levágása, a legszigorúbb előírások betartásával. Fontos, hogy a lakosság is tudja: ez a vírus az emberekre nem jelent veszélyt – hangsúlyozta.

Az afrikai sertéspestisről szólva Glamočić rámutatott, hogy a vírus leggyakrabban a vaddisznók révén, illetve a gazdaságokban be nem tartott járványvédelmi szabályok miatt terjed. Hozzátette, hogy nemrég újabb esetet igazoltak egy kisgazdaságban, ahol az illetékesek gyorsan közbeléptek.

A miniszter kiemelte, hogy az afrikai sertéspestis ellen továbbra sincs védőoltás, ezért a fertőzött állatok kényszerű levágása és a járványvédelmi előírások szigorú betartása az egyetlen hatékony védekezési mód.

Az élelmiszer-biztonságról szólva úgy fogalmazott, hogy azoknak a fogyasztóknak, akik hivatalosan bejegyzett üzletekben és hentesüzletekben vásárolnak húst, nincs okuk aggodalomra. Ugyanakkor figyelmeztetett az illegális hús- és húskészítmény-kereskedelem veszélyeire.

– Csak közös felelősségvállalással állíthatjuk meg a vírus terjedését. Az afrikai sertéspestis Európa 17 országában és világszerte több mint 85 országban van jelen, a vírus pedig – akárcsak a vaddisznók – nem ismeri az államhatárokat – fogalmazott.

Az állattenyésztés helyzetéről szólva Glamočić elutasította azt az állítást, hogy az ágazat fejlődését kizárólag az állatállomány létszáma alapján lehetne megítélni. Elmondta, hogy a cél a termelékenység növelése, a piaci igényekhez igazodó termelés bővítése, valamint a minőségi tenyészállomány gyarapítása.