A tartós hőség és a csapadékhiány miatt történelmi mélypontra süllyedt a Duna vízszintje, miközben Szerbia több folyóján és csatornáján is korlátozták az öntözést. A szakértők szerint a jelenlegi helyzet már nemcsak az idei termést, hanem a következő mezőgazdasági szezont is veszélyezteti.

A gazdálkodók egy része attól tart, hogy öntözés nélkül teljes ültetvények pusztulhatnak el. A Begaljicán epertermesztéssel foglalkozó Jovica Živanović szerint, ha tíz napon belül nem jutnak vízhez, több tízezer eurós beruházásuk mehet tönkre. Ráadásul sok helyen már a kutak is kiszáradtak.

A Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet szerint az elmúlt években egyre hosszabbak a csapadékmentes időszakok, miközben az eső egyre egyenlőtlenebbül oszlik el. Bár az éves csapadékmennyiség nem feltétlenül csökken jelentősen, a nyári csapadék mennyisége a század közepére akár 20 százalékkal is visszaeshet.

A legnagyobb nedvességhiány Vajdaságban, a Morava mentén, valamint Kelet- és Délkelet-Szerbiában jelentkezik. Júliusban Belgrádban, Közép-Szerbia egy részén, valamint Észak-Bácskában és a Bánátban helyenként 10 milliméternél is kevesebb csapadék hullott.

A szakemberek szerint az egyszeri záporok már nem elegendőek a talaj nedvességtartalmának helyreállításához. Több napon vagy akár heteken át tartó, egyenletes csapadékra, illetve a Duna vízgyűjtő területén összesen 100–200 milliméter esőre lenne szükség a vízszintek érdemi emelkedéséhez.

Milan Prostran agroökonómus szerint ilyen alacsony vízállást korábban még nem tapasztaltak sem a Dunán, sem a Duna–Tisza–Duna vízrendszerben. Úgy véli, Szerbiának mielőbb nagyobb víztározókat kell építenie, vissza kell tartania a csapadékvizet, és korszerűsítenie kell a DTD-rendszert, hogy a jövőben biztosítani lehessen az öntözéshez szükséges vízkészleteket.

A mezőgazdasági minisztérium szerint az elmúlt évtizedben több százmillió eurót fordítottak öntözőrendszerek és vízgazdálkodási infrastruktúra fejlesztésére, ugyanakkor hangsúlyozzák: az öntözőrendszerek is csak akkor működhetnek, ha elegendő vízkészlet áll rendelkezésre. Ezért az öntözési beruházások mellett új víztározók építésén is dolgoznak.

A szakértők szerint a klímaváltozás következtében a hőhullámok gyakoribbá, az aszályos időszakok pedig hosszabbá válnak, ezért a vízkészletekkel való takarékos gazdálkodás és az öntözési rendszerek fejlesztése kulcsfontosságú lesz a mezőgazdaság jövője szempontjából.