Gazdaság
Több mint 31 ezer tonna sertéshúst importált Szerbia kilenc hónap alatt
Betűméret:             

Az idei év első kilenc hónapjában 31.312 tonna sertéshúst importált Szerbia, 80,5 millió euró értékben. Ez több mint félezer tonnával haladja meg a tavalyi év azonos időszakának behozatalát, miközben az import értéke közel 14 millió euróval csökkent. A kedvezőbb beszerzési árak ellenére a hazai sertéstenyésztők továbbra is súlyos gondokkal küzdenek, a sertéshús jelentős részét pedig változatlanul külföldről kell beszerezni.

Nenad Budimović, a Szerbiai Gazdasági Kamara állattenyésztési és állati eredetű termékek feldolgozásával foglalkozó egyesületének titkára az N1 televíziónak elmondta, hogy az idei év első kilenc hónapjában 31 312 tonna sertéshús érkezett az országba, kilogrammonként átlagosan 2,57 eurós áron.

A tavalyi év azonos időszakában 30 750 tonnát importáltak, 94,3 millió euró értékben. A behozott mennyiség tehát 562 tonnával nőtt, az import összértéke viszont 13,8 millió euróval csökkent.

Összehasonlításként: 2025 egészében Szerbia mintegy 40 ezer tonna sertéshúst vásárolt külföldről, 120,5 millió euróért, ami kilogrammonként átlagosan 3,07 eurós beszerzési árat jelentett.

Budimović szerint az adatokból egyértelműen látszik, hogy az ország az idén nagyobb mennyiségű sertéshúst szerzett be külföldről, de lényegesen kedvezőbb áron.

Bánátban fizetnek a legtöbbet a sertésekért

A hízósertések felvásárlási ára Szerbia különböző térségeiben eltérően alakul. Budimović szerint az élősúlyra számított ár általában kilogrammonként 200 és 220 dinár között mozog, de a regionális különbségek jelentősek.

A legmagasabb árakat Közép-Bánátban, a legalacsonyabbakat pedig Közép-Szerbiában jegyzik. Az árak attól is függnek, hogy az állatokat a jószágpiacon vagy közvetlenül a vágóhidakon értékesítik.

A piacokon rendszerint néhány állat cserél gazdát, míg a vágóhidak akár több száz sertést is felvásárolnak egyszerre.

A mezőgazdasági minisztérium piaci információs rendszerének (STIPS) november eleji adatai szerint Dél-Bácskában emelkedtek a felvásárlási árak. A 80–120 kilogrammos hízósertésekért leggyakrabban 220 dinárt, a 120 kilogrammnál nehezebb állatokért pedig 210 dinárt fizettek kilogrammonként.

Közép-Bánátban ugyanakkor a 80–120 kilogrammos hízók domináns felvásárlási ára elérte a 250 dinárt, annak ellenére, hogy a kínálat megfelelő volt.

Belgrád térségében a vágóhidakon 270 dináros kilogrammonkénti ár is előfordult, míg Szerbia egyes déli vidékein ennél jóval alacsonyabb összegeket fizettek.

Évek óta megoldatlan gondok a sertéstenyésztésben

Budimović szerint a szerbiai sertéstenyésztés problémái hosszú évek óta ismertek. A termelők képviselői több tucat alkalommal egyeztettek a mezőgazdasági minisztériummal a lehetséges megoldásokról, érdemi előrelépés azonban nem történt.

Az egyik legnagyobb gondot a takarmányköltségek jelentik, amelyek elsősorban a kukorica és a szója árától függnek.

További nehézséget okoz a külpiacok hiánya. Szerbia az idei évben mindössze mintegy 350 tonna sertéshúst exportált, miközben ennek sokszorosát hozta be külföldről.

A hazai termelés különösen a húsfeldolgozó ipar igényeit nem képes teljes egészében kielégíteni. A húsipari vállalatok ezért jelentős mennyiségű darabolt sertéshúst importálnak, amelyet különböző húskészítmények előállításához használnak fel.

A szakember a képzett munkaerő hiányát is a sertéstenyésztés fejlődését akadályozó tényezők között említette.

Az olcsóbb importhús nem feltétlenül jelent alacsonyabb bolti árakat

Az európai sertéshúspiacon az utóbbi hónapokban jelentős árcsökkenés következett be. Az Európai Unióban a sertésárak visszaestek, részben a túltermelés és az afrikai sertéspestis miatt kialakult piaci zavarok következtében.

Budimović az RTS-nek adott korábbi nyilatkozatában arra figyelmeztetett, hogy az európai árak csökkenése nem feltétlenül eredményezi a hús bolti árának mérséklődését Szerbiában.

A szakember szerint az ország saját termelésből sertéshússzükségletének mintegy 65 százalékát fedezi, a fennmaradó részt behozatalból biztosítja. Az import jelentős részét a húsfeldolgozó ipar számára beszerzett mélyhűtött sertéshús teszi ki.

A mostani adatok tehát azt mutatják, hogy a külföldről vásárolt hús olcsóbb lett, és a behozatal mennyisége is növekedett. A hazai sertéstenyésztés helyzete azonban ettől nem javult érdemben: a termelők továbbra is magas költségekkel, korlátozott értékesítési lehetőségekkel és erős importversennyel kénytelenek szembenézni.

Az Egyetemista Mozgalom azzal vádolja a távozó szerbiai kormányt, hogy politikai érdekeit a mezőgazdasági termelők megélhetése elé helyezi. A mozgalom közleménye szerint a támogatások kifizetésének elhalasztása és a már meghirdetett pályázatok visszavonása súlyos helyzetbe hozza a gazdákat, és megingatja az állami...
2026. NOVEMBER 14.
[ 19:25 ]
Decembertől 7,5 százalékkal emelkednek a nyugdíjak Szerbiában. Az erről szóló határozat megjelent a Hivatalos Közlönyben. Az emelés nemcsak a nyugdíjakat érinti, hanem több kapcsolódó pénzbeli juttatást is. A nyugdíjasok a megemelt összeget először a decemberi nyugdíj folyósításakor, várhatóan 2027 januárjának...
2026. NOVEMBER 14.
[ 17:37 ]
Két nagy összegű pénzkivonást is megakadályoztak a Postatakarék Banknál – közölte Bojan Kekić, a bank végrehajtó bizottságának elnöke a Szerbiai Rádió és Televíziónak (RTS) adott interjújában. Kekić elmondta, hogy október 27-én arról értesült: egy állami vállalat egymilliárd dinárt kíván átutalni egy másik...
2026. NOVEMBER 14.
[ 10:31 ]
Beolvasás folyamatban
TÁMOGATÓNK
Ministerelnökség | Nemzetpolitikai Államtitkárság - logóBethlen Gábor Alap - logó