Az Egyetemista Mozgalom azzal vádolja a távozó szerbiai kormányt, hogy politikai érdekeit a mezőgazdasági termelők megélhetése elé helyezi. A mozgalom közleménye szerint a támogatások kifizetésének elhalasztása és a már meghirdetett pályázatok visszavonása súlyos helyzetbe hozza a gazdákat, és megingatja az állami intézményekbe vetett bizalmat.

Az egyetemisták különösen Dragan Glamočić távozó mezőgazdasági minisztert bírálták, aki szerintük nehéz helyzetben hagyja maga után az ágazatot. Felrótták neki, hogy korábbi nyilatkozataival tovább mélyítette az állam és a termelők közötti ellentéteket, most pedig a kormány ügyvezető jellegére hivatkozva hárítja el a felelősséget a támogatások elmaradásáért.

A mozgalom közlése szerint a szántóföldi növénytermesztés után járó támogatásokat továbbra sem fizették ki, Belgrád városa pedig mind az öt mezőgazdasági támogatási pályázatát érvénytelenítette, annak ellenére, hogy az előzetes és a végleges rangsorokat már közzétették.

Glamočić a kifizetések késését azzal indokolta, hogy a kormány ügyvezetőként működik, és már nem rendelkezik a szükséges politikai felhatalmazással. Az Egyetemista Mozgalom szerint azonban ez nem mentesíti a minisztériumokat a korábban vállalt kötelezettségek teljesítése alól. Hangsúlyozták, hogy a támogatások fedezetét már biztosították a költségvetésben, a kifizetési határidőket pedig még a kormány ügyvezetővé válása előtt meghatározták.

A mozgalom arra is figyelmeztetett, hogy a belgrádi pályázatok visszavonása miatt a gazdák jogi úton kényszerülhetnek érvényesíteni igényeiket, ami hosszadalmas eljárásokkal és további költségekkel járhat.

Az Egyetemista Mozgalom szerint a mezőgazdasági termelőket az állam stratégiai partnereiként kell kezelni, nem pedig olyan társadalmi csoportként, amelynek megélhetése a mindenkori kormány politikai döntéseitől függ.

A választásokon győztes Egyetemista Lista alapítói ezért olyan intézményrendszer létrehozását ígérik, amelyben a gazdák közvetlenül részt vehetnek az ágazatot érintő döntések előkészítésében. Terveik között szerepel egy, a termőföld, a vízkészletek és az élelmezési önállóság védelmével foglalkozó országos ombudsmani tisztség, valamint helyi agrárparlamentek és egy országos Agrárparlament létrehozása.

A kezdeményezők szerint ezek a testületek rendszeres párbeszédet biztosítanának a termelők, a felvásárlók, a raktározással foglalkozó vállalatok és a feldolgozók között, hozzájárulva az átláthatóbb piachoz és a méltányosabb termelési, illetve értékesítési feltételek kialakításához.