Bár már egy hete szünetel a kőolaj szállítása a horvátországi JANAF vezetéken keresztül, Szerbiában egyelőre nem kell komolyabb üzemanyag-ellátási zavaroktól tartani.

A meglévő tartalékok akár két-három hónapra is elegendők lehetnek, a hosszú távú energiabiztonság érdekében azonban mielőbbi megoldásra van szükség – figyelmeztetett Miloš Banjac energetikai szakértő, a Belgrádi Gépészmérnöki Kar professzora.

Banjac az RTS közszolgálati televíziónak nyilatkozva elmondta, hogy a JANAF kőolajvezeték meghibásodása súlyosabbnak bizonyult, mint azt kezdetben feltételezték. Ennek ellenére arra számít, hogy a horvát vállalat hamarosan elhárítja a problémát, és helyreállhat a szállítás.

A szakértő szerint a pancsovai olajfinomító a fennakadás ellenére is folytathatja a termelést, mivel a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) rendelkezik bizonyos tartalékokkal. A korábbi, szankciók miatti ellátási zavar idején a vállalatnak körülbelül egy hónapra elegendő készlete volt, amelyet az ország egyéb tartalékai egészíthetnek ki.

A rendelkezésre álló adatok szerint Szerbia nagyjából 60 napra elegendő kőolajtartalékkal rendelkezik. Banjac úgy véli, hogy a meglévő készletek felhasználásával az ország akár két-három hónapig is átvészelheti a rendszeres szállítások kiesését.

Miért fontos a pancsovai olajfinomító működése?

A szakértő rámutatott, hogy a NIS által feldolgozott kőolaj mintegy 80 százaléka a JANAF vezetéken keresztül érkezik, míg a fennmaradó 20 százalék hazai kitermelésből származik.

A NIS ugyanakkor a szerbiai üzemanyagpiac körülbelül 70 százalékát látja el, a többit importból biztosítják. Ez azt jelenti, hogy a pancsovai finomító működése kulcsfontosságú az ország üzemanyag-ellátása szempontjából.

Banjac szerint a finomító esetleges leállása komoly nehézségeket okozna, de jelenleg nem tartja valószínűnek ezt a forgatókönyvet. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a tartalékok felhasználása csak átmeneti megoldás lehet.

Bizonytalan a NIS jövője

Az ellátásbiztonság szempontjából meghatározó kérdés a NIS tulajdonosi helyzetének rendezése is. Jelenleg tárgyalások folynak a magyar Mol és a vállalat orosz tulajdonosai között, Banjac azonban nem tartja valószínűnek, hogy az esetleges adásvétel december 11-éig lezárulhat. Ekkor járnak le ugyanis a NIS és a JANAF működéséhez szükséges engedélyek.

A szakértő emlékeztetett arra, hogy az amerikai szankciókat felügyelő hatóság, az OFAC egyelőre nem adott engedélyt az adásvételre. Ennek ellenére arra számít, hogy a működési engedélyeket ismét meghosszabbíthatják, különösen azért, mert Szerbiában új kormány megalakítása van folyamatban.

Úgy véli, hogy egy esetleges tulajdonosváltás hosszabb távon stabilizálhatná a kőolajellátást, és a pancsovai finomító jövője sem kerülne veszélybe, ha a Mol venné át a vállalatot.

Olcsóbb lett a kőolaj, de ettől még nem biztos, hogy csökkennek az üzemanyagárak

A nemzetközi piacokon jelentősen mérséklődött a kőolaj ára: a Brent típusú olaj hordónkénti ára 115 dollárról mintegy 95,5 dollárra csökkent. Banjac szerint ebben szerepet játszott a közel-keleti feszültségek enyhülése.

A szerbiai autósok azonban egyelőre nem feltétlenül érzik majd meg az árcsökkenést a töltőállomásokon.

Ennek oka, hogy Szerbiában az üzemanyagok árát továbbra is az állam szabályozza, így azok nem kizárólag a világpiaci folyamatoktól függnek. Az ár jelentős részét különböző adók és jövedéki terhek teszik ki.

Banjac szerint egy liter, 210–220 dinárba kerülő üzemanyag árából közel 100 dinárt tesznek ki az állami elvonások. A kormány a jövedéki adó módosításával befolyásolhatja a fogyasztói árakat és a költségvetési bevételeket. A szakértő arra számít, hogy ez a gyakorlat a NIS helyzetének rendezéséig fennmarad.

Az áramellátás és a földgázhelyzet is figyelmet igényel

Az energetikai szakértő szerint nemcsak a kőolajellátás, hanem a villamosenergia-termelés is kihívásokkal szembesül.

A Duna alacsony vízállása miatt a vízerőművek a szokásosnál jóval kevesebb áramot termelnek. Októberben Szerbia villamosenergia-szükségletének mintegy egynegyedét importból kellett fedezni.

Banjac elmondta, hogy a dunai vízerőművek jelenleg a tervezett termelésük körülbelül 40 százalékát teljesítik, ami a maximális kapacitásuk mindössze 15 százalékának felel meg.

Ez azt jelenti, hogy az országnak a következő időszakban várhatóan további villamos energiát kell vásárolnia külföldről, ami jelentős kiadást jelenthet. Ugyanakkor az európai piacon jelenleg elegendő áram áll rendelkezésre, és Szerbia megfelelő nemzetközi hálózati összeköttetésekkel rendelkezik, ezért a szakértő nem számít komolyabb importnehézségekre.

A földgázellátás helyzete egyelőre kedvezőbb. A hivatalos adatok szerint a hazai gáztárolók fel vannak töltve, a szokatlanul enyhe időjárás pedig csökkenti a fűtési célú gázfogyasztást.

Ugyanakkor az Oroszországgal kötött gázszállítási szerződés az év végén lejár, így annak meghosszabbításáról már az új szerb kormánynak kell tárgyalnia. Banjac szerint az orosz fél érdekelt a további szállításokban, a legfontosabb kérdés azonban az lesz, hogy milyen áron sikerül megállapodni.

A szakértő összegzése szerint Szerbia energiaellátása rövid távon biztosítottnak tűnik, a jelenlegi helyzet azonban nem tartható fenn korlátlan ideig. A kőolajszállítás helyreállítása, a NIS tulajdonosi helyzetének rendezése, valamint a villamosenergia- és földgázellátás hosszú távú biztosítása egyaránt sürgős feladatot jelent az új kormány számára.