Több mint két év után először emelte meg az irányadó kamatlábat a Szerb Nemzeti Bank (NBS): az eddigi 5,75 százalékról 6 százalékra növelte azt. A jegybank az inflációs kockázatokkal indokolja a lépést, a közgazdászok szerint azonban a döntés hátterében a dinár árfolyamára nehezedő nyomás és a politikai bizonytalanság is szerepet játszhat.

A Danas napilap beszámolója szerint a kamatemelés időzítése több gazdasági szakértőt is meglepett, különösen azért, mert a jegybank 26 hónapon keresztül nem változtatott az irányadó kamatlábon.

A Szerb Nemzeti Bank közleményében azzal indokolta a döntést, hogy meg kell akadályozni a közel-keleti válság és az emelkedő energiaárak tovagyűrűző hatását a szerbiai fogyasztói árakra. A jegybank célja az árstabilitás megőrzése és az infláció féken tartása.

A Köztársasági Statisztikai Intézet adatai szerint októberben 4,4 százalékra emelkedett az éves infláció. A jegybank további fokozatos drágulásra számít, és előrejelzése szerint jövőre az infláció meghaladhatja a 4,5 százalékos felső célhatárt. Ez kedvezőtlenebb kilátás a korábbi várakozásokhoz képest.

A kamatemelés ugyanakkor a lakosságot és a vállalkozásokat is érintheti. A magasabb irányadó kamat drágíthatja a dináralapú hiteleket, különösen a változó kamatozású kölcsönöket, miközben hozzájárulhat a hazai fizetőeszköz árfolyamának stabilizálásához.

Jelentős nyomás nehezedik a dinárra

A szakértők figyelmét egy másik adat is felkeltette: a Szerb Nemzeti Bank októberben 865 millió eurót értékesített a devizapiacon, ebből több mint 200 milliót a hónap utolsó napjaiban. Ez arra utal, hogy a jegybanknak jelentős beavatkozásokkal kellett mérsékelnie a dinárra nehezedő nyomást.

Đorđe Đukić közgazdászprofesszor szerint elképzelhető, hogy a kamatemeléssel a jegybank a tőkekiáramlás hatásait is igyekszik enyhíteni. Hangsúlyozta azonban, hogy a kamatláb módosítása önmagában nem képes gyorsan helyreállítani a gazdasági szereplők bizalmát.

A professzor különösen a döntés időzítését tartja kérdésesnek, mivel az a parlamenti választásokat követő politikai változások és a pénzügyi rendszerben kialakult bizonytalanság idején született meg.

Hasonlóan vélekedik Milan Nedeljković, a Belgrádi Közgazdasági, Pénzügyi és Közigazgatási Kar (FEFA) dékánja is. Szerinte az elmúlt egy hónapban nem történt olyan jelentős gazdasági fordulat, amely egyértelműen indokolná a kamatemelést. Úgy véli, vagy a jegybank korábbi intézkedései bizonyultak késedelmesnek, vagy időközben lényegesen megváltoztak az inflációs előrejelzései.

Nedeljković arra is figyelmeztetett, hogy a politikai bizonytalanság és a pénzügyi rendszerben tapasztalható feszültségek miatt különösen fontos a jegybank világos és következetes kommunikációja.

A szakértők egyetértenek abban, hogy a mindössze 0,25 százalékpontos kamatemelés önmagában aligha elegendő a devizapiaci nyomás megszüntetésére. A dinár stabilitása szempontjából ugyanis nemcsak a gazdasági mutatók, hanem a lakosság és a vállalkozások bizalmának alakulása is meghatározó lehet.