2024 szeptembere óta először emelte meg az irányadó kamatlábat a Szerb Nemzeti Bank (NBS). A jegybank csütörtöki döntése értelmében az alapkamat 5,75-ről 6 százalékra nőtt. Az intézkedést az emelkedő energiaárakkal és a fokozódó inflációs kockázatokkal indokolták. Milan Ćulibrk gazdasági újságíró szerint a kamatemelés egyértelmű figyelmeztetés: az áremelkedés nagyobb lehet a korábban vártnál.

A Szerb Nemzeti Bank végrehajtó bizottsága november 12-i ülésén 0,25 százalékponttal emelte az irányadó kamatlábat. Ezzel párhuzamosan a jegybanki betéti kamat 4,75, a hitelkamat pedig 7,25 százalékra nőtt.

A jegybank közleménye szerint a döntés célja, hogy megakadályozza az energiaárak emelkedésének átterjedését más termékek és szolgáltatások áraira.

A Danas beszámolója szerint a jegybank különösen a közel-keleti konfliktus következtében kialakult bizonytalan nemzetközi helyzetre hivatkozott. A kőolaj, a földgáz és a villamos energia drágulása ugyanis növeli a termelési és szállítási költségeket, ami idővel a fogyasztói árakban is megjelenhet.

A jegybank előrejelzése alapján 2027-ben az infláció meghaladhatja a 4,5 százalékot, vagyis a jegybanki célérték felső határát. Az árnövekedés üteme várhatóan csak a jövő év végére térhet vissza a kívánt tartományba.

Ćulibrk: A jegybank elismerte, hogy nagyobb lesz az infláció

Milan Ćulibrk közgazdász, a Radar hetilap főszerkesztője az N1 televíziónak nyilatkozva úgy értékelte, hogy a kamatemelés valójában a korábbi inflációs előrejelzések módosulását jelzi.

Szerinte a jegybank ezzel elismerte, hogy az árak a korábban vártnál gyorsabban emelkedhetnek.

Ćulibrk emlékeztetett arra, hogy a kormány tavaly szeptemberben korlátozta egyes termékek kereskedelmi árrését, ami átmenetileg visszafogta az áremelkedést. Az intézkedés azonban idén márciusban megszűnt, következményei pedig most jelenhetnek meg a fogyasztói árakban.

A gazdasági újságíró szerint ezért októbertől jövő márciusig további drágulásra lehet számítani.

Arra is figyelmeztetett, hogy a következő hónapokban politikai vita alakulhat ki az infláció okairól. Úgy véli, a korábbi hatalom képviselői az áremelkedést az új politikai vezetésnek tulajdoníthatják, miközben a gazdasági folyamatok és a korábbi intézkedések hatásai már jóval a választások előtt érvényesültek.

Ćulibrk hangsúlyozta, hogy a kormány továbbra is ügyvezetőként látja el feladatait, és a pénzügyi tárcát változatlanul Siniša Mali vezeti.

A kamatemelés a lakossági és vállalati hitelek költségeire is hatással lehet, bár ennek mértéke a hitelszerződések feltételeitől függ.

A Szerb Nemzeti Bank legközelebb december 10-én dönt az irányadó kamatlábról.