A szerbiai szántóföldi gazdálkodók már visszafogták a vetésre fordított kiadásaikat, mert elmaradt a várt támogatás. Natalija Bogdanov, a Belgrádi Egyetem Mezőgazdasági Karának professzora az RTS reggeli műsorában arra figyelmeztetett, hogy emiatt 2027-ben kisebb terméshozamokra lehet számítani, és a következményeket az egész élelmiszer-termelési lánc megérezheti.

A növénytermesztési támogatás második részére november 1-jéig kellett volna kiírni a pályázatot. A határidő lejárta után Dragan Glamočić ügyvezető mezőgazdasági miniszter megerősítette, hogy jelenleg nincs pénz a kifizetésekre.

Bogdanov szerint a gond már januárban előre látható volt, mert a mezőgazdasági támogatások elosztásáról szóló rendeletben nem különítettek el pénzt a minősített vetőmag beszerzésének támogatására. A rendeletet év közben többször módosították, de egyik módosítás sem teremtette meg a kifizetés fedezetét.

A professzor emlékeztetett arra, hogy a közvetlen támogatások emelését a 2023-as gazdatüntetések után ígérték meg. Úgy véli, az államnak azóta elegendő ideje volt megtervezni a kiadásokat. Elképzelhetőnek tartja, hogy költségvetési módosítással vagy új rendelettel számoltak, de egyik úton sem biztosították a szükséges összeget.

Glamočić a forráshiányt részben a nyilvántartott földterület és állatállomány növekedésével magyarázta. Bogdanov szerint az összeírások a gazdaságok számának és az állatállománynak a csökkenését mutatják. A támogatásokhoz használt nyilvántartásban ugyanakkor a 2023-as mintegy 330 ezerről hozzávetőleg 450 ezerre nőtt a gazdaságok száma. Ebben szerinte az egyszerűbb elektronikus regisztráció és a magasabb támogatási összegek is szerepet játszottak.

Bogdanov lehetséges visszaélésekre is felhívta a figyelmet. A 100 hektáros támogatási korlát miatt előfordul, hogy a nagyobb területeket papíron több családtag között osztják fel. Mezőgazdasági művelés alatt nem álló parcellákat és fiktív gazdaságokat is bejelenthetnek a nyilvántartásba.

Sok termelő a megígért támogatással számolva tervezte a vetést, a vetőmag és a műtrágya beszerzését, egyesek pedig hitelt is felvettek. A kifizetés elmaradása miatt több gazda minősítés nélküli vetőmagot használt, kevesebb műtrágyát juttatott ki, és visszafogta a talajművelést. A professzor szerint a kár már bekövetkezett, és jövőre a hozamokon, a gazdaságok bevételein, valamint a termelés volumenén is meglátszhat.

A tavaszi vetés finanszírozása is bizonytalan, mert kérdéses, mennyi pénzzel kezdhetik meg a gazdák az új termelési ciklust. Műtrágya beszerzésére akár kamatmentes hitel is elérhető, a kedvezményes hitelek kerete azonban korlátozott. A kisebb hozamok és a magasabb termelési költségek a takarmányt is drágíthatják, így a szántóföldi növénytermesztés gondjai más ágazatokra is átterjedhetnek.

Bogdanov a közvetlen támogatások rendszerének átalakítását sürgeti. Szerbia nyáron elfogadta új mezőgazdasági stratégiáját, de az intézkedések végrehajtásának módját és ütemezését rögzítő akcióterv még hiányzik. A professzor minden termelő számára megtartana egy alapszintű támogatást, a további juttatásokat pedig a gazdaság méretéhez és a termelés típusához igazítaná.

A professzor az új kormány első feladatai közé sorolná a támogatások kiszámíthatóságának helyreállítását és a meglévő stratégia közvetlen kifizetésekről szóló részének felülvizsgálatát. Szükségesnek tartja a gazdaságok, a mezőgazdasági földterületek és az állatállomány nyilvántartásának rendezését is, külön figyelmet fordítva a szürkegazdaságra, a bérbe adott földek nyilvántartására és a közös földterületek jogállására.

Nem garantált kifizetés

Dragan Glamočić ügyvezető mezőgazdasági miniszter közölte, hogy a költségvetésben jelenleg nincs elegendő pénz a közvetlen növénytermesztési támogatás második részletének kifizetésére. Hangsúlyozta, hogy a hektáronkénti 17 ezer dináros támogatást nem ígérték garantált kifizetésként minden termelőnek.

A miniszter szerint pénzügyi fedezet és jogalap nélkül törvénybe ütközne a pályázat kiírása, és akár büntetőjogi felelősséget is maga után vonhatna. Az esetleges kifizetésről a korábban folyósított támogatások elszámolása után születhet döntés.

Glamočić közlése szerint idén eddig több mint 100 milliárd dinárt fizettek ki a gazdáknak az agrárköltségvetésből. A pénzügyminisztérium költségvetéséből további 11 milliárd dinárt különítettek el az üzemanyag jövedéki adójának visszatérítésére. A miniszter azt állította, hogy az eddig kifizetett támogatásokat jogszerűen és a jóváhagyott célokra használták fel.

Elmondása szerint a költségvetésben több mint 6 milliárd dinár maradt a közvetlen támogatásokra, és megközelítőleg ugyanennyi a vidékfejlesztési intézkedésekre.

Glamočić szerint a mezőgazdasági termelők mintegy 60 százaléka eddig számlákkal igazolta a korábban kifizetett, 18 ezer dináros támogatás felhasználását, amelyet mezőgazdasági termelési anyagok beszerzésére kaptak, írja az RTV.

A miniszter kiemelte, hogy a tárca 14 új pályázat előkészítésén dolgozik, amelyek különböző támogatási intézkedésekre vonatkoznak. Ezek között szerepelnek a hízóállatok után járó támogatások, a gyümölcsösök és szőlőültetvények telepítésének ösztönzése, az ökológiai gazdálkodás támogatása, a mezőgazdasági gépek és felszerelések beszerzésének segítése, a termények és állatok biztosítása, valamint a pálinka- és bortermelés fejlesztése.