Az Európai Unió gáztárolói jelenleg mintegy 67 százalékos töltöttségen állnak, november 1-jéig pedig a 90 százalékos szint elérése a cél. Gligo Vuković, az EU szerbiai missziójának energetikai programmenedzsere szerint a közelgő fűtési idényben nem várható gáz-, kőolaj- vagy üzemanyaghiány, a legnagyobb kihívást azonban az energiaárak jelentik.

A földgáz ára jelenleg megawattóránként mintegy 79 euró, míg az év elején 30, júniusban pedig 42 euró körül alakult. Az áremelkedéshez hozzájárulnak a közel-keleti konfliktusok, valamint az, hogy Európa egyre inkább függ a cseppfolyósított földgáz, az LNG világpiaci árától.

Az EU az ukrajnai háború kezdete óta jelentősen csökkentette az orosz gáztól való függőségét. A háború előtt az orosz földgáz az uniós ellátás mintegy 45 százalékát adta, jelenleg ez az arány körülbelül 12 százalék. Az EU legnagyobb gázszállítója jelenleg Norvégia 31 százalékos részesedéssel, az Egyesült Államok pedig 26 százalékkal követi.

Vuković szerint 2027 januárjától megszűnik az orosz LNG behozatala az EU-ba, 2027 novemberétől pedig megszűnik az orosz gáz importjára vonatkozó valamennyi szerződés.

Szerbia jelezte, hogy csatlakozna az európai közös gázbeszerzési platformhoz. A rendszer célja a kereslet összevonása és ezáltal kedvezőbb beszerzési feltételek elérése.

A kőolaj és az üzemanyagok esetében sem számítanak fizikai hiányra a téli időszakban. Vuković szerint ezen a piacon is elsősorban az árak jelentenek bizonytalanságot, amelyekre a közel-keleti helyzet, a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztonsága és a növekvő biztosítási költségek is hatással vannak.

Szerbia az uniós tagság hiányában nem fér hozzá valamennyi európai válságkezelési mechanizmushoz, de több támogatási lehetőség is rendelkezésére áll. Vuković emlékeztetett arra, hogy a 2022-es energiaválság idején az ország 165 millió eurós közvetlen költségvetési támogatást kapott az EU-tól.