A hosszú szárazság után megérkezett csapadék kedvező a vajdasági gazdálkodók számára, az őszi vetés folytatásához azonban további esőre lenne szükség. A több hónapja tartó aszály már késleltette egyes mezőgazdasági munkálatok elvégzését, és különösen az őszi káposztarepce vetését nehezítette meg.

Velimir Radić, az Újvidéki Szántóföldi Növénytermesztési és Konyhakertészeti Intézet szakembere a Szerbiai Rádió és Televíziónak (RTS) elmondta, hogy a repce esetében már lejárt az optimális vetési időszak. Azoknak a termelőknek, akik még nem vetették el a növényt, mérlegelniük kell, hogy a jelenlegi körülmények között érdemes-e egyáltalán hozzákezdeniük a munkához.

Az őszi kalászosoknál ugyanakkor még nincs jelentős késés. Az árpa vetésére ajánlott időszak a végéhez közeledik, a búza esetében viszont még tart az optimális vetési idő. A következő napok csapadékmennyisége ezért meghatározó lehet a mezőgazdasági munkák folytatása szempontjából.

Radić szerint legalább egy héten át tartó, mérsékelt esőzésre lenne szükség ahhoz, hogy a talaj megfelelően átnedvesedjen. Egyes területeken ugyanis már három-négy hónapja rendkívül száraz a föld. A munkálatok megkezdéséhez kezdetben 10–20 milliméter csapadék is segítséget jelentene, de a szükséges mennyiség a talaj típusától függően eltérő.

Vajdaság északi részén, ahol lazább szerkezetűek a talajok, a víz gyorsabban jut le a mélyebb rétegekbe, míg a kötöttebb talajokon hosszabb ideig megmarad a megművelt felső rétegben. A mostani eső azoknak a gazdáknak is kedvez, akik csökkentett talajműveléssel már elvégezték a vetést. Ugyanakkor veszélyt jelenthet, ha a csapadék nem folytatódik: a magok a nedvesség hatására csírázásnak indulhatnak, majd a talaj ismételt kiszáradása miatt károsodhatnak.

A szakember a klímaváltozás mezőgazdaságra gyakorolt hatásairól is beszélt. Mint mondta, Szerbiában fokozatosan átalakul a vetésszerkezet. Az őszi kalászosok jelentősége növekszik, mivel fejlődésük kevésbé függ a nyári hőségtől. Ezzel szemben a szárazságra érzékeny szója vetésterülete csökken, a kukoricatermesztés pedig elsősorban bizonyos térségekben, különösen a folyók közelében marad meghatározó.

Radić szerint a termelési kockázatok mérséklésének egyik módja, ha a gazdálkodók több időpontban végzik el a vetést. Ez különösen a nagyobb területeken gazdálkodók számára lehet fontos, mivel így csökkenthető annak veszélye, hogy a kedvezőtlen időjárás egyszerre érintse a teljes vetésterületet.

Az őszi vetés további alakulása elsősorban a következő napok csapadékától függ, de a novemberi és decemberi időjárás is meghatározó lesz a növények fejlődése és áttelelése szempontjából. A gazdálkodóknak ezért folyamatosan figyelniük kell a talaj nedvességtartalmát, és az időjárási körülményekhez kell igazítaniuk a munkálatokat.