A közel-keleti háború elhúzódása tovább súlyosbíthatja az energiaválságot a közelgő fűtési idényben, és Szerbiára is terheket róhat – írja a Danas.

A lap cikke szerint a kőolaj és a gáz ára továbbra is magas, mivel az Egyesült Államok Izraellel és közel-keleti szövetségeseivel Irán ellen folytatott háborúja nem csillapodik, s nincsenek arra utaló jelek sem, hogy hamarosan békekötés jöhet. A Brent olaj hordónkénti ára meghaladja a 100 dollárt, az iráni háború kitörése előtt viszont 70 dollár körül alakult. A holland gáztőzsdén a földgáz ára megawattóránként körülbelül 80 euróba kerül, vagyis mintegy 50 euróval többe, mint a háború előtt.

A kőolaj világpiaci árának emelkedése már hónapok óta érezhető. Az üzemanyagárak világszerte nőnek, így nálunk is. Szerbiában a dízel literje 236, a benziné 207 dinár. Ez február végéhez képest 36, illetve 26 dináros drágulás.

Az üzemanyagok a jövedéki adó 20-25 százalékos csökkentése ellenére drágultak. A magasabb szállítási költségek más termékek árát is emelhetik.

A háború első érezhető következménye az üzemanyagok drágulása volt. A második a jelenlegi dízelhiány: a közel-keleti olaj nem jut el a kulcsfontosságú finomítókba, miközben a térségben, valamint Oroszországban és Ukrajnában zajló konfliktusok során számos finomító megsemmisült.

Az Egyesült Államok a dízelexport betiltásával fenyeget, hogy elegendő mennyiséget biztosítson saját piacának. Egy ilyen döntés következményeit azonban Európa is megérezhetné, amely egyre inkább az amerikai szállításoktól függ, miután lemondott az orosz dízelről, a háború miatt pedig a közel-keleti szállítások egy részét is elveszítette.

A világpiaci dízelhiány legalább részleges enyhítése érdekében Donald Trump amerikai elnök pénteken megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel arról, hogy Oroszország dízelt szállít az Egyesült Államoknak és a világ más országainak. Trump arra számít, hogy ez az intézkedés az üzemanyag árának gyors és jelentős csökkenését eredményezi.

Az ellátás szempontjából kulcsfontosságú, hogy az USA meghosszabbítsa a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) működési engedélyét. A Duna alacsony vízállása ugyanis visszafogja az üzemanyagimportot.

Az orosz gázszállítási szerződést változatlan feltételekkel év végéig meghosszabbították. Az azerbajdzsáni szállításokkal, valamint az udvarnoki és a magyarországi tárolói készletekkel együtt ez viszonylag gondtalan telet biztosíthat Szerbiában.

Egyelőre nincs bejelentés az áram és a gáz drágításáról. A fogyasztókra át nem hárított többletköltségek azonban a költségvetést terhelik.

Vasko Kelić, a Társadalomtudományi Intézet kutatója szerint a világpiaci drágulás növelheti az importfüggő termékek árát, és a költségvetési hiány túllépheti az előírt határt.

Erősebb energiapiaci sokk az állami energetikai vállalatok beruházásait is korlátozhatja. Kelić szerint a készletek feltöltése, az adócsökkentés és az árkorlátozás hatása a válság hosszától függ.

A kutató célzottabb támogatást javasol a rászorulóknak, valamint energiatakarékosságot, többféle beszerzési forrást és útvonalat, a hazai energiatermelés fejlesztését és energiahatékonysági beruházásokat.