Horvátországban egyes szakorvosi vizsgálatokra csaknem két évet kell várni, és jelentős különbségek vannak a kórházak között - írta az Index.hr horvát hírportál hétfőn. Splitben például egy kardiológiai kontrollvizsgálatra az október végi adatok szerint csak 650 nap múlva, 2028 augusztusára lehetett időpontot kapni.

A portál öt nagy horvátországi kórház várólistáit vizsgálta meg, és megállapította, hogy ugyanarra a vizsgálatra az egyik intézményben néhány hetet, máshol akár több mint egy évet kell várni. Az egészségügyi minisztérium szerint a diagnosztikai vizsgálatok átlagos várakozási ideje 149 nap.

A tárca a hosszú várólistákat a növekvő betegforgalommal, a társadalom elöregedésével és az orvosilag nem mindig indokolt vizsgálatkérésekkel magyarázza. A minisztérium a várólisták nyilvántartásának átalakítását és egy új, a kórházak szabad kapacitásait valós időben követő informatikai rendszer bevezetését tervezi.

A portál a zágrábi, a spliti, a fiumei (Rijeka) és az eszéki klinikai központ, valamint a zágrábi Dubrava Kórház adatait ellenőrizte. A spliti intézményben már az első kardiológiai szakvizsgálatra is mintegy 280 napot kellett várni, míg a Dubrava Kórházban körülbelül két hónapon belül volt szabad időpont.

Jelentős eltéréseket találtak a mágneses rezonanciás (MR-) vizsgálatoknál is. Agyi MR-vizsgálatra Fiumében már november végére lehetett időpontot kapni, míg Splitben csak 2027 októberére. A zágrábi klinikai központban ugyanerre a vizsgálatra jövő szeptemberre kínáltak időpontot.

A vastagbéltükrözésnél szintén nagyok a különbségek: a zágrábi Dubrava Kórházban november végére, Fiumében decemberre, Splitben jövő márciusra, Eszéken pedig április végére lehetett bejelentkezni.

A minisztérium október 27-i adatai szerint egyes diagnosztikai vizsgálatoknál az országos átlag is jóval meghaladja a több hónapot. A nyaki erek MR-angiográfiájára átlagosan 256 napot, bizonyos Doppler-ultrahangvizsgálatokra 245 napot, emlőultrahangra pedig 241 napot kellett várni.

A tárca a várólisták átalakításával különbséget tenne a ténylegesen késedelmes ellátásra várók és azok között, akik az orvosilag elfogadhatónak tartott határidőn belül kapnak időpontot. Utóbbiak a jövőben nem a hivatalos várólistán, hanem külön foglalási nyilvántartásban szerepelnének, még akkor is, ha több hónapot kell várniuk a vizsgálatra.

Az új, DDRM nevű informatikai rendszer a kórházak szabad időpontjait, személyzeti és műszaki kapacitásait, valamint a betegfoglalásokat követné nyomon. A minisztérium szerint ezzel gyorsabban felismerhetők lennének a kapacitáshiányok és a kihasználatlan vizsgálati időpontok.

A tárca arra is felhívta a figyelmet, hogy

azokban az intézményekben, ahol egy adott vizsgálatra 120 napnál hosszabb a várakozási idő, az orvosok nem kaphatnak engedélyt arra, hogy ugyanazon a szakterületen kiegészítő magánpraxist végezzenek.