Az ingatlanok átlagos négyzetméter árai folyamatosan változnak, így mindig vannak megyeszékhelyek, melyek veszítenek pozíciójukból, vagy épp ellenkezőleg, előre törnek a ranglétrán. Bár a koronavírus nem alakította át látványosan az árakat, mégis hozott meglepetéseket a nyár vége. Persze a megyeszékhelyek között mind a házak, mind pedig a lakások tekintetében Budapest a legdrágább, de az utána következő 18 szereplő ingatlantípustól függően eltérő helyet foglal el az árazási versenyben.
Megyeszékhelyek rangsora a családi házak átlagárai alapján
Ha a megyeszékhelyek családi házainak augusztusi átlagárát nézzük, akkor toronymagasan Budapest vezet. A fővárosban a nyár utolsó hónapjában fél millió forint felett kínáltak eladásra egyetlen négyzetmétert. Budapest után a 300-400 ezer Ft/m²-es tartományba tartozik Szombathely, Veszprém, Kecskemét, Székesfehérvár, Szeged, Debrecen és Győr. A 200-300 ezer Ft/m²-es intervallumba sorolódik Eger, Szolnok, Nyíregyháza, Pécs, Tatabánya, Zalaegerszeg, Miskolc és Szekszárd. A megyeszékhelyek közül még találunk olyanokat, ahol a családi házak átlag négyzetméter ára 200 ezer Ft/m² alatt van: ilyen Kaposvár, Békéscsaba, Salgótarján.
A fővárosi és vidéki árak közötti különbségek hajmeresztők. Összehasonlítva a két szélső értéket, azt találjuk, hogy Budapesten például egy 100 m² alapterületű ház eladási ára átlag 55 millió forint, míg Salgótarjánban „mindössze” átlag 10 millió forint.
Megyeszékhelyek rangsora a téglalakások átlagárai alapján
Áttérve a lakáspiacra már más sorrendet állíthatunk fel. Szintén a megyeszékhelyek augusztusi átlagárát alapul véve, a téglalakások tekintetében is Budapest a listavezető, méghozzá 840 ezer Ft/m²-es átlagárral.
A főváros mellett azért még vannak élen járók, ahol egyetlen négyzetméter átlagára meghaladja a fél millió forintot. Ilyen Székesfehérvár, Győr, Debrecen és Eger is. Tőlük nem sokkal marad le Kecskemét, Szombathely és Szeged, melyek mellett a 400-500 ezer Ft/m²-es tartományba illeszkedik még Pécs és Veszprém is. A következő 300-400 ezer Ft/m² közötti átlagárat mutató szereplőknél találjuk Szolnokot, Tatabányát, Nyíregyházát, Miskolcot, Szekszárdot, Zalaegerszeget és Kaposvárt. Végül pedig a sort – ahogy a családi házaknál is – Békéscsaba és Salgótarján zárja.
Az árbeli különbségek a téglalakások esetében is hatalmasak. Szintén a legdrágább és legolcsóbb megyeszékhelyet összehasonlítva, Budapesten egy 50 m²-es téglaépítésű lakáshoz átlag 42 millió forintért lehet hozzájutni, miközben Salgótarjánban alig 5 millió forintért.
Az Európai országok között Magyarország
Már az Ingatlannet.hu által bemutatott statisztikákból is tisztán látható, hogy ár szempontjából nem mindegy az ingatlan elhelyezkedése. Erre a következtetésre juthatunk akkor is, ha hátrébb lépve nem hazánkat, hanem Európát vizsgáljuk meg. 2019-ben azoknak a vásárlóknak kellett a legmélyebben zsebbe nyúlni, akik Luxemburgban vettek lakást. A második-harmadik legdrágább európai ország pedig Ausztria és Norvégia lett.



A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár




