A szerbiai sertéstelepek tulajdonosai szerint az elkövetkező hónapokban egyre drágább lesz a sertéshús, és az újévi malac ára elérheti akár az 1.000 dinárt kilogrammonként még akkor is, ha az ország engedélyezi a behozatalt. Ennek oka, hogy a kínálat csökkenése miatt Európában is emelkedik az ár.

Milovan Ivanković, a Zasavica természetvédelmi területen található Braća Parlagić sertéstelep tulajdonosa elmondta: a szerbiai állategészségügyi hivatal késve vezette be a szigorú intézkedéseket, és ez a késés tette lehetővé, hogy az afrikai sertéspestis tovább terjedjen az országban.

„Emelkedni fog a sertéshús ára, mert az afrikai pestistől való félelem miatt kénytelenek levágni az egészséges sertéseket, a betegeket pedig megsemmisítik, így csökken a kínálat. Szerbiában már most is hiány van a hízó malacokból, a behozatali ára pedig 700 dinár körül mozog kilogrammonként”, mondta Ivanković.

Hozzátette, hogy míg az év elején egy behozatali sertés 100 euró volt, ma már 150 euró az ára.

Véleménye szerint a jelenlegi helyzetben csak a nagyobb sertéstelepek tudnak fennmaradni, ezek viszont nem tudják kompenzálni a sertéshiányt, mint ahogy a behozatal sem, mert a sertéspestis Európa más országait is érinti, csökken a kínálat, így drágul a hús.

„Jelenleg nagy a kínálat, mert a sertéseket akkor is levágják, ha még nem érték el a szükséges súlyt, a levágott malacokat a fagyasztóba teszik, és hat-hét hónap múlva adják el. Emiatt csökkent a sertéshús ára 240-ről 220 dinárra kilogrammonként”, magyarázta Ivanković.

Szerinte a termelőknek óriási kára keletkezik az állam figyelmetlensége miatt, mert az semmilyen módon sem tudja kompenzálni a gazdák kiesett nyereségét és az igazi eladási árat, a gazdáknak pedig vissza kell fizetniük a hiteleiket. Hozzátette: évente 400 kocát és 12 ezer hízót nevel, a hitele pedig egymillió euró.

Zoran Matijević, a Matijević cég tulajdonosa elmondta, hogy jelenleg üzleteikben egy kilogramm sertéscomb mintegy 760 dinárba kerül, 240 dinár az ára élősúlyban. A termelők profitálnak ezekből az árakból, a feldolgozók viszont szinte nullán vannak a magas költségek miatt, véli Matijević. A cég sertéstelepén elmondása szerint eddig nem volt gond az afrikai pestissel, évente 6.000 kocát és 150 ezer hízót nevelnek.

Tanasković: Nem kell félni attól, hogy Szerbiában elfogy a sertéshús

A felügyelőség intenzíven ellenőrzi a sertéshús forgalmát Szerbia egész területén, közölte Jelena Tanasković mezőgazdasági miniszter, és rámutatott: nem kell attól tartani, hogy Szerbiában az afrikai sertéspestis miatt elfogy a sertéshús. Kijelentette, hogy a gazdák körében maga a pánik okozza a problémát, akik éjszaka alternatív útvonalakon próbálják meg elszállítani sertéseiket, és így terjesztik a fertőzést.

„Arra kérem őket, hogy ezt ne tegyék, mert nincs rá okuk. Az elaltatott állatok minden kilogrammja után megkapják az államtól azok aznapi piaci értékét. Nincs okuk az aggodalomra, mert nincs veszteségük, de ne terjesszük a fertőzést, ami egyébként a vaddisznókon keresztül érkezik hozzánk, de a fertőzés jelenlegi mértéke kizárólag az emberi tényezőnek köszönhető”, mondta a miniszter, aki hozzátette, hogy az afrikai sertéspestis nem terjed át az emberre. (Tanjug, Beta)