Kárpát-medence
Tovább gyengült a Most-Híd a pozsonyi parlamentben

Tovább gyengült a Most-Híd szlovák-magyar párt a pozsonyi parlamentben, miután hétfőn újabb képviselő lépett ki a legkisebb szlovák kormánypárt frakciójából, így néhány napon belül már a második ember hagyja el Bugár Béla pártjának képviselői csoportját.

Hétfőn Katarína Cséfalvayová, a pozsonyi törvényhozás külügyi bizottságának elnöke jelentette be távozását a Most-Hídból és annak parlamenti frakciójából. Döntését azzal indokolta, hogy a párt és frakció megszűnt olyan platformnak lenni, amelyben át tudná ültetni az általa vallott értékeket. Hasonlóképpen érvelt a frakcióból való távozását már pénteken bejelentő Martin Fedor, aki egyebek mellett azt nehezményezte, hogy "stratégiai fontosságú biztonsági dokumentumok" elfogadását nem sikerült átültetni. Fedor és Cséfalvayová is a karakteres euroatlantista politika képviselője volt, és korábban már mindketten más pártokat is megjártak.

A Most-Híd párt támogatottsága közvélemény-kutatások szerint már több hónapja a parlamentbe való bejutáshoz szükséges 5 százalék alatt van. A vegyes pártra ez elmúlt néhány hétben egyébként is rájár a rúd, hiszen egyik oszlopos tagja, a párt volt Európai Parlamenti képviselője, Nagy József nemrég jelentette be, hogy nem indul a párt színeiben a jövő februárra kitűzött parlamenti választásokon, néhány napja pedig a párt által jelölt környezetvédelmi miniszter, Solymos László közölte: lemond a pártban betöltött funkcióiról.

Bár Cséfalvayová távozásával a szlovák kormánykoalíció képviselőinek száma 74-re csökkent és ezzel a koalíció kisebbségbe került a 150 fős pozsonyi törvényhozásban, egybehangzó elemzői vélemények szerint ez egyelőre nem okoz majd gondot a koalíciónak, mivel frakción kívüli képviselők egy csoportja már huzamosabb ideje a koalíciót támogatva szavaz.

"Nem számítok a kormány bukására, tekintettel a közelgő parlamenti választásokra, ez a koalíció vélhetően végigkormányoz majd" - mondta a téma kapcsán Pavol Babos, a TASR, közszolgálati hírügynökség által megszólaltatott politológus. Egy a szlovák hírügynökségnek nyilatkozó másik szakértő, Daniel Kerekes szerint, a Most-Híd frakciójából kilépő képviselők döntése mögött leginkább az állhat, hogy a frakcióban maradást kockázatosnak ítélték saját további politikai karrierjük szempontjából, tekintve, hogy kérdésessé vált, hogy Bugárék pártja bejut-e a parlamentbe a következő választásokon.

Ezért vélhetően nem kell meglepetésre számítani kedden délelőtt sem, amikor a törvényhozás a Peter Pellegrini, miniszterelnök ellen benyújtott ellenzéki bizalmatlansági indítványról voksol majd. Ez egyébként már a sokadik a kormányfő ellen benyújtott hasonló indítvány a jelenlegi választási ciklusban. A mostani - kétszer is elnapolt - indítványt arra hivatkozva terjesztette elő ellenzéki képviselők egy csoportja, hogy Pellegrini nem menesztette az igazságügyi tárca államtitkárát, a később önként távozott Monika Jankovskát.

Az államtitkár szlovák sajtóközlések szerint a múltban több SMS-t váltott a nagyvállalkozó Marián Kocnerral, akit a rendőrség azzal gyanúsít, hogy ő rendelhette meg a tavaly lelőtt újságíró, Ján Kuciak és jegyese meggyilkolását. (MTI)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Tízezer Kárpát-medencei középiskolás és egyetemista kapcsolódik be a Rákóczi Szövetség október 23-i programjaiba, amelyeken lengyelországi társaik is részt vesznek. A szövetség MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a Gloria Victis 1956-os emlékünnepség és ifjúsági találkozón Budapesten október 21-23-án...
2019. OKTÓBER 18.
[ 5:50 ]
Budapesten ülésezett szerda délelőtt a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) gazdasági, digitális, önkormányzati, jogi, védelmi és biztonságpolitikai szakbizottsága. Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára előadásában kiemelte: a nemzetpolitika fő célja a külhoni magyarság...
2019. OKTÓBER 17.
[ 15:30 ]
A bukaresti szenátus néhány napon belül hallgatólagosan - plenáris vita nélkül - hagyja jóvá azt a szociáldemokrata (PSD) törvénykezdeményezést, amely a trianoni szerződés napjává nyilvánítaná június 4-ét Romániában, de ezt az RMDSZ és a kezdeményező is nehezményezi. Bár a tervezet vitájára megszabott...
2019. OKTÓBER 16.
[ 17:51 ]
Beolvasás folyamatban