Kárpát-medence
A magyar kormány 500 millió forinttal támogatja a csíksomlyói kegyhely felújítását
Betűméret:             

A magyar kormány 500 millió forinttal támogatja a csíksomlyói kegyhely felújítását, az összeg felét idén, a másik felét a következő két évben nyújtják át a templomot működtető ferences rendnek – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken Csíksomlyón, a kegytemplom előtt.

Semjén Zsolt a magyar kormány képviseletében Urbán Eriknek, az Erdélyi Ferences Rendtartomány tartományfőnökének adta át a jó hírt a csíksomlyói és máriapócsi kegyhely örökségét bemutató szabadtéri kiállítás megnyitóján.

Megnyitóbeszédében rámutatott: hasonlóság van Csíksomlyó és Máriapócs között, hiszen miközben a keresztény világ az iszlám invázió miatt támadás alatt áll, mindkét kegyhely kötődik az iszlámmal szembeni védekezéshez, a keresztény identitásunk megvédéséhez.

Felidézte: Csíksomlyó Hunyadi János 1442-es marosszentimrei győzelméhez kapcsolódik, építése hálaadás volt azért, hogy Hunyadi legyőzte a török hadakat.

Máriapócs is kötődik az iszlámmal szembeni harchoz, hiszen a könnyező kegyképet azon a napon, 1697. szeptember 11-én vitték Bécsben a Szent Istvánról elnevezett dómba, amikor Savoyai Jenő Zentánál végleges győzelmet aratott a török hadak felett, és minek következében megszűnt a török hódoltság Magyarországon – emlékeztetett.

Hozzátette: az is összeköti a két kegyhelyet, hogy XII. Pius pápa mindkettőt 1948-ban emelte basilica minor rangra.

Máriapócsot Erdő Péter bíboros 2005-ben nemzeti szentéllyé nyilvánította, majd az Országgyűlés Simicskó István és Semjén Zsolt javaslatára nemzeti kegyhelyként ismerte el.

A miniszterelnök-helyettes felidézte, hogy a magyar kormány 2010 óta több, mint 3000 templomot tataroztatott a Kárpát-medencében, és 200 új templomot épített, és megjegyezte: „egyikből sem lesz mecset, sem bevásárlóközpont”.

Nekünk embereknek szükségünk van „szent időkre”, mint a pünkösdi búcsú, „szent helyekre”, mint Csíksomlyó, amelyek az Istennel való találkozás különleges lehetőségei – mutatott rá.

Pilinszky Jánost idézve – „Isten időről időre átvérzi a történelem szövetét” – a szent bizonyos helyeken, bizonyos időkben, bizonyos emberekben átvérzi a profán történelmet.

Arra hívta fel a jelenlévőket: Isten jelét lássák, ismerjék fel akaratát, hogy azzá legyünk, amivé Isten akar bennünket.

Korodi Attila, a Csíksomlyót is magába foglaló Csíkszereda polgármestere közölte: a két nemzeti kegyhely között testvérkapcsolat van, de „az istenfélés, a hit, a nemzetben való gondolkodás” is összeköti őket. A csíki, erdélyi magyarok nevében megköszönte a jelenlévőknek, hogy „hazajárnak” Csíksomlyóra, a helyiekkel együtt „töltekeznek” a szent helyen.

Simon Miklós országgyűlési képviselő úgy fogalmazott: a két szent hely a Kárpát-medence két távoli pontján nemcsak földrajzilag, hanem lelkiségében is hidat képez a magyarság között, a hit, a remény és a közösségi összetartozás szimbóluma.

Kiss András Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei képviselő Máriapócs üzenetét hozta, és megköszönte a székelyföldi elöljáróknak, hogy felfedezték, hogy Csíksomlyó és Máriapócs kapcsolatában „ennyi erő van”. Köszönete jeleként egy pócsi istenszülő ikont nyújtott át Korodi Attila polgármesternek.

A kiállításra Seszták István, a Hajdúdorogi Főegyházmegye főhelynöke és Urbán Erik, az Erdélyi Ferences Rendtartomány tartományfőnöke mondott áldást. (MTI)

Potápi Árpád Jánosnál a magyarsága nem járulékos elem volt, hanem a lényegadó karaktere, a nála tapasztalt nemzethűség a bukovinai székely gyökereiből is eredt, melyekre nagyon büszke volt - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Csíksomlyón, ahol emléktáblát avattak a tavaly elhunyt nemzetpolitikai...
2025. JÚNIUS 5.
[ 23:22 ]
Nincs külön határon inneni és túli, nincs külön hazai magyar és külhoni magyar ügy, hanem csak egyetlen és egységes magyar ügy van, hiszen ami történik ma a külhoni magyarsággal, az történhet holnap vagy holnapután a hazai magyarsággal is - mondta Kövér László az Országgyűlés elnöke a Kárpát-medencei Magyar...
2025. JÚNIUS 5.
[ 12:55 ]
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén, Budapesten. Orbán Viktor hangsúlyozta: ez a háborús politika...
2025. JÚNIUS 5.
[ 12:51 ]
Beolvasás folyamatban
TÁMOGATÓNK
Ministerelnökség | Nemzetpolitikai Államtitkárság - logóBethlen Gábor Alap - logó