Június eleje óta nem iható a csapvíz a Kis-Küküllő völgyének több településén, miután a parajdi sóbánya beomlása miatt só került a folyóba. Mintegy 40 ezer embert érint a probléma, köztük a 20 ezres Dicsőszentmárton lakóit, ahol a nyári hónapokban az iskolák, óvodák, sőt a kórház is kénytelen volt tartályos vízellátásra átállni.

Október végére három fordított ozmózisos sótalanító állomás – Dicsőszentmártonban, Gyulakután és Küküllőszéplakon – enyhítheti a helyzetet. A 17,8 millió lej kormányzati támogatással épülő berendezések képesek lesznek iható vizet előállítani, ám az Aquaserv vízszolgáltató vezetése szerint ez csak átmeneti megoldás: az üzemeltetés rendkívül költséges, a Kis-Küküllő sótartalma pedig tartósan a határérték duplája, írja a maszol.ro hírportál.

A szakértők hosszú távon új nyersvízforrás kiépítését sürgetik. Két fő alternatíva merült fel: a Marosból vezetett víz, illetve a Bözödi-tó. Az Aquaserv a Bözödi-tó mellett érvel, mivel onnan olcsóbban és a teljes völgyet lefedve lehetne biztosítani a jó minőségű vizet, akár fél év alatt megvalósítható vezetékrendszerrel. Ehhez azonban még környezetvédelmi engedélyekre, megvalósíthatósági tanulmányra és pénzügyi forrásokra van szükség.

A végleges megoldás mindaddig várat magára, amíg nem sikerül teljesen megfékezni a parajdi bányából a további vízbeszivárgást és sókimosódást. Addig a helyieknek a drága, ideiglenes sótalanítás és a tartályos víz marad az egyetlen biztos ivóvízforrás.