Naponta több mint 400 magyarországi ingázik Nagyváradra azért, mert Romániában jobbak a fizetések, alacsonyabbak az árak, csak 20 percet vesz igénybe az utazás és az anyanyelvüket használhatják. Bár a schengeni csatlakozás óta pontos számadatok nincsenek, ennél jóval több, körülbelül ezer román állampolgár jár Magyarországra dolgozni. A szakképzetlen munkásokat jobban fizetik Romániában, a szakképzettek pedig többet keresnek Magyarországon, írja a Krónikaonline.ro portál.

Míg korábban a Bihar megyei munkavállalók közül sokan Nyugaton kerestek megélhetést, most egyre több munkavállaló érkezik Nagyváradra dolgozni a magyarországi határvárosokból. Ugyanakkor mintegy ezer román állampolgár jár dolgozni Magyarországra – számolt be a Bihoreanul helyi lap. Amióta az év elején megtörtént Románia schengeni csatlakozása, a határ menti városokból az ottani munkahelyhiány miatt egyre több magyarországi jár dolgozni Bihar megyébe.

A nagyváradi ipari parkok vonzzák a magyarországi munkavállalókat, amelyek versenyképessé váltak azért is, mert a minimálbér 4050 lejre növekedett. A határ mentéről érkezőknek mindössze a 20 percet kell ingázniuk, Nagyváradon beszélhetnek anyanyelvükön, ugyanakkor az is kedvező számukra, hogy a Bihar megyei szupermarketekben és piacokon még mindig alacsonyabbak az árak, mint Magyarországon. A helyi lap megszólaltatott munkavállalókat, akik arról beszéltek, hogy miért választják a megélhetésnek ezt a módját. A Bihar megyei Adrian 15 évig dolgozott Magyarországon, egy szolnoki építőipari vállalatnál.

„Az 1990-es évek végén egy szakképzetlen munkásnak Magyarországon háromszor nagyobb volt a bére, mint Romániában. Akkoriban egy kezdő mérnök fizetése Magyarországon 1000 eurótól indult, és néhány év után elérte akár a 2000 eurót is – ez Romániában elképzelhetetlen volt”

– mondja a férfi, aki a 2000-es években hazatelepült.

Határ menti mozgások

A 2000-es évek közepén, amikor Romániában az ingatlanárak megnövekedtek, elkezdődött a trend, hogy egyre több román állampolgár vásárolt Magyarországon ingatlant Ártándon, Bedőn, Biharkeresztesen, Mezőpeterden, Nagykerekiben, Váncsodon vagy akár az 50 kilométerre fekvő Berettyóújfaluban. Nyugat-Magyarországhoz képest a román határ menti terület szegényebb és elöregedő volt, ezért a lakásokat olcsón adták. „Akkoriban egy nagyváradi lakos 50 000 euróért eladhatta a lakását, és 15 000 euróért vehetett Magyarországon olyan házat, amely nem igényelt nagy felújítást” – nyilatkozta Adriana, aki Biharkeresztesen telepedett le. Bár az árak a kereslet növekedésével megemelkedtek, egy háromszobás, kertes ház még mindig kevesebb mint 60 000 euróba kerül – nagyjából feleannyiba, mint amennyibe Nagyváradon vagy a szomszédos falvakban. Adriana évek óta Nagyváradra jár dolgozni, mint mondja, a schengeni csatlakozás előtt és a pandémia idején akár három órát is vártak a határon, január 1. óta húsz percbe telik az utazás.

Egy mérnök jobban keres Magyarországon, mint Romániában Hivatalosan nincsen nyilvántartás arról, hogy pontosan hány ember ingázik a határ túloldalára, csak becslések vannak. „Mivel már nincsenek ellenőrzések, nincsenek nyilvántartásaink. Azonban körülbelül ezer román állampolgár jár Magyarországra dolgozni” – nyilatkozta Békési Csaba, a Bihar megyei munkaerőelhelyezési igazgatóság (AJOFM) igazgatója. Mint kifejtette, vannak köztük idénymunkások, Bihar megye északi részéből, Bihardiószegről, Székelyhídról vagy Érmihályfalváról mennek Magyarországra mezőgazdasági munkát végezni napi 200-250 lejnyi összegért. Azt is elmondta, hogy Romániához képest Magyarországon alacsonyabbak a fizetések a szakképzetlen munkaerő esetében, de magasabbak a felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében: míg Romániában egy kezdő mérnök 1000 eurót keres, addig Magyarországon 1500-2000 eurót.

Román munkavállalók

Biharkeresztesen Több száz román állampolgárt alkalmaz a Viastein előregyártott elemek gyára Biharkeresztesen, a debreceni BMW járműgyár, a kínai CATL akkumulátorgyár. „Az elektromos autók értékesítésének 30%-os visszaesése miatt a kínai befektető visszavonta fejlesztési terveit, de még mindig nagy számú alkalmazottat foglalkoztat, köztük románokat is” – mondta Stanik István üzleti tanácsadó. Az év eleje óta, Románia schengeni csatlakozása és a határellenőrzések megszüntetése óta megélénkült a határokon átnyúló ingázás.

A magyarországi falvakban élő romániai állampolgárokon kívül egyre több magyarországi jön naponta dolgozni Nagyváradra. Békési szerint ez természetes jelenség: az emberek oda mennek, ahol gyorsabban találnak munkát és ahol jobban keresnek.

A magyarországi, határ menti falvakban a munkanélküliség meghaladja a 10 százalékot, és bár az utóbbi években csökkent, továbbra is jelentősen magasabb, mint Nagyváradon – mondta Dan Octavian, a Bihar Megyei Cégek Szövetségének elnöke. A jelenség a tömegközlekedésben is érezhető, a nagyváradi közlekedési vállalat (NHKV) szeptember eleje óta három meglévő, Biharkeresztesre tartó járata mellé egy negyediket is bevezetett. „A nagyváradi Auchan parkolójából indul a járat 5:15-kor, hogy az emberek időben beérjenek a munkába” – mondta a vállalat igazgatója, Adrian Revnic. A busz naponta körülbelül 60 utast szállít. „Általában embereket viszek a vasútállomásra, a gyógyszertárba vagy más helyekre, de az idén egyre több utas mondja nekem, hogy dolgozni jön Nagyváradra” – mondta Kállai Benedek, az NHKV sofőrje.

Biharkeresztes polgármestere, Dani Béla azt nyilatkozta, hogy több olyan Romániában működő cég is van, ahol biharkeresztesi emberek dolgoznak. „Önkormányzatként támogatjuk őket: csoportokat szervezünk az összes nagyváradi állásbörzére” – mondta az elöljáró. Szeptemberben a polgármester egy 30 fős helyi delegációt vezetett a nagyváradi Valtryp gyárba, amely olyan autógyártók számára gyárt kormánykerekeket, mint a Mercedes és a Jaguar. A munkavállalóknak tetszett a lehetőség, és sokakat fognak foglalkoztatni a gyárban.

A magyarországiak jól beilleszkednek a nagyváradi munkába

Valeriu Trip, a nagyváradi Valtryp cég tulajdonosa úgy nyilatkoztt, meg van győződve arról, hogy a magyarországi alkalmazottak gyorsan beilleszkednek majd. „Segítünk nekik az összes papírmunkában, biztosítjuk a közlekedést és úgy szervezzük a munkát, hogy ne érezzék a nyelvi korlátokat” – mondja Trip. A cégnek már vannak magyarországi alkalmazottai, akik problémamentesen ibeilleszkedtek. „Először féltem, mert nem ismerem a román nyelvet. Nem tudtam, hogyan fogok boldogulni, de a cég segített az összes papírmunkában, a kollégáim elmagyarázták magyarul, mit kell tennem, és gyorsan megszoktam” – mondja Lukáts Erika. A nő a barátját követte Nagyváradra, ahonnan 160 kilométerre lakik, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ezért a hétköznapokat Romániában tölti.

„Ahol én lakom, nincs munka. Az emberek Ausztriába vagy más külföldi országokba költöznek. Elmennek, mert nincs más választásuk”

– magyarázta.

Augusztus végén a munkanélküliségi ráta Bihar megyében 2,03 százalékos volt, ami enyhe emelkedést jelent az előző hónaphoz (1,98 százalék) képest. A megyében 4803 regisztrált munkanélküli volt, közülük csaknem 2800 olyan személy, akiket nehéz elhelyezni, és akik korábban is munkanélküliek voltak. A nehéz gazdasági helyzet ellenére a Bihar megyében működő vállalatok a múlt héten mintegy 3000 betöltetlen álláshelyre kerestek munkavállalókat. Ezek közül néhányat a szomszédos magyar településekről érkező munkavállalók tölthettek be. Békési Csaba szerint a Magyarországról érkező munkavállalók száma nem fog jelentősen növekedni, akik jönnek, azok főként gépkezelői állásokra vagy más egyszerűbb munkára jelentkeznek, a szakképzett munkaerő esetében a nyugati országokban jobbak a fizetések.

Békési elmondta, néhány évvel ezelőtt a nyugat-európai országok hatalmas mértékben vonzották a magyar, szlovák, bolgár és román munkavállalókat. „Ez a munkaerő-tartalék már nincs meg, ezért ázsiai országokból kell majd munkavállalókat vonzani Romániába” – nyilatkozta Békési Csaba.